"Egy Bogár Naplója" videoblog 577. beszélgetése
Ha Isten nem lenne, ki kéne találni? Karácsony, avagy a lélek termodinamikája. (Videó hossza 11:07 perc)
* * *
Az ember egyik legősibb tapasztalata, hogy egyfelől minden „nem lenni igyekszik” (József Attila), a kényelmes, nyugalmas, békés, mondhatni „energiatakarékos” irányba megy minden, világban megtapasztalható jelenség. És ez itt a bökkenő, az „energiatakarékosság”, mert ebből közvetve azonnal kiderülni látszik, hogy a spontán egyre rendezetlenebbé válással minden élőlény elszántan mégiscsak szembeszegülve, folyamatosan energiát akar, hiszen a rendezettség egyre magasabb szintjére lépő életéhez ezzel arányosan több energia kell. Minden élő tehát – és ez a másik legősibb tapasztalat – állandóan arra törekszik, hogy a számára erre alkalmasnak bizonyuló élő vagy élettelen struktúra rendezettségét megbontva és belőlük így energiát nyerve tartsa fenn saját maga, mint struktúra rendezettségét. Az emberi létezés számára az örök és mindeddig megválaszolatlan kérdés, hogy ha az Univerzum leginkább egyetemes törvénye az, hogy minden egyre rendezetlenebbé válik, vagyis „nem lenni igyekszik”, akkor vajon mi az oka annak, hogy „az élet szent okokból élni akar”, amint Ady írja. Merthogy miféle Univerzum az, amelynek legegyetemesebb törvényével, az entrópiával egy még ennél is egyetemesebb titokzatos törvény, a Teremtett Élet Szentsége szegül szembe minden teremtett élő lelkében. És e szembeszegülés végül eljut az emberig, aki az Élet e soha fel nem tárható misztériumát képes felismerni, és ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy megfejtse azt. Igen, ha Isten nem lenne, ki kéne találni. De szerencsére nem kell, Isten nem szorul rá arra, hogy kitalálják, hiszen a legegyetemesebb törvénnyel való egyetemes szembeszegülés, ez a mámorító lüktetése a létezésnek és nem létezésnek, ez maga az Isten. Így nyilvánul meg számunkra, hogy a Megszületés misztériumában élhessük át létezését. Áldott Karácsonyt minden Megszületettnek!