GLOBÁL – A HírTV külpolitikai elemzőműsorának 2025. január 19-ei adása BOGÁR LÁSZLÓVAL.
Műsorvezető Nádori Teodóra. (Adás hossza 45:16 perc)
* * *
TÉMA: Amerika miért áll elő területi követelésekkel? Donald Trump igényt tart Kanadára, Grönlandra és a Panama-csatornára is. Mi lesz az új amerikai külpolitika: terjeszkedés, katonai beavatkozás vagy új egyezségek? Ásványkincsekért vagy geostratégiai csomópontokért folyik a küzdelem?
* * *
Donald Trump nem zárja ki sem a gazdasági nyomásgyakorlást, sem pedig a katonai erő bevetését, hogy megszerezze Grönlandot és a Panama-csatornát. “Grönland fontos az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági és gazdasági szempontok miatt" – fejtette ki Mike Waltz, Donald Trump megválasztott elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy interjúban. Waltz arról beszélt, hogy szerinte Oroszország és Kína is jégtörőkkel mozog a térségben, Moszkva pedig azon dolgozik, hogy „a sarkkör királya” legyen.

Az ukrajnai háborúnak semmi köze a demokráciához: egyedül azzal a céllal harcolnak Oroszország ellen, hogy Putyint leváltsák a földgáz, olaj, arany, urán és más értékes természeti erőforrások hatalmas készleteinek irányító pozíciójából, amelyet a Nyugat ellenőrizni és amelyből profitálni akar, írja a Zerohedge elemzése. Hozzáteszik: az utolsó dolog, amit Washington látni szeretne, az az, hogy Putyin az olaj- és gázhasznot az orosz katonai/védelmi/ipari szektorba irányítja, miközben a Nyugat az úgynevezett „fosszilis tüzelőanyagok” kiiktatására törekszik, és megbízhatatlan, kevésbé hatékony, drága szél- és napenergiára való átállásra törekszik.
* * *
4:00 perctől:
"Mindenki, aki egy lokalitás vezetője, egy satuhelyzetet örököl. Az egyik satupofa nyilván azokat jelenti, akik őt megválasztották, formálisan tehát a választók akaratát kell megvalósítania. A másik oldalon viszont ott van a globális hatalmi rendszer, amely szintén azt várja el a nép által megválasztott vezetőtől, hogy a globális hatalmi érdekeket közvetítse. Tehát nem az a meglepő, hogy Donald Trump geopolitikai stratégiájában is felsejlenek a birodalmi Amerika szempontjai, ez önmagában egyáltalán nem volna meglepő, hanem inkább maga a módszer, tehát a módja annak, ahogyan ezt a rá jellemző, egyébként rendkívül impulzív módon a világhatalmi rendszer tudtára hozza. Ha alaposabban megnézzük ezt a három kérdéskört – Kanada, Grönland, Panama-csatorna –, semmi meglepő nincs abban, hogy ezek a térhatalmi objektumok nagyon kritikus, érzékeny pontjain vannak a világnak. Tehát a világ hatalmi rendszerei, a kereskedelem, a pénz és a média fegyverei – a katonai befolyás mellett – értelemszerűen döntő hatást gyakorolnak arra, hogy hogyan értelmezzük ezt a térhatalmi rendszert, a geostratégiát. A különös az benne, hogy igazából mindegyiknél megvan az amerikai birodalom jelentős befolyása. Tehát az, hogy Kanada – az amerikai birodalomhoz képest – nem igazán önálló szereplője a világhatalmi rendszernek, ezt nem kell különösebben bizonygatnunk. Végül is akár egy technikai lépés is lehetne, ugyanarról a nyugatias kultúráról van szó Kanada esetében is, mint az Amerikai Egyesült Államok esetében. Tehát tulajdonképpen a világon semmi akadálya nem feltétlenül kellene hogy legyen, hogy Kanada nem önálló ország. Ez végül is egy teljesen kiszámíthatatlan hatalmi egyezség része volt annak idején, a brit birodalom amerikai érdekeltségébe tartozott az egész Észak-Amerika. ..." (Bogár László)