Domonkos Gábor, a szegedi laktanya egyik rajparancsnoka ízig-vérig tűzoltó

Elkötelezettsége mély és mondhatni: régi keletű, egészen pontosan 3️⃣1️⃣ éve jegyezte el magát a hivatás iránt. Fegyelmezett, megfontolt, szabálykövető ember, szakmai tudása és tapasztalata irigylésre méltó, 2023-ban az év tűzoltójának választották.
Tudatosságára jellemző, hogy szabadidejében is törekszik arra, hogy készségei legjavát állíthassa csatasorba: folyamatos edzéssel tartja fitten magát, számtalan sportot űz, első helyen a futás áll nála, futóversenyt, és a legtöbbször éremosztást is nehéz elképzelni nélküle.

A hivatásának él szabadidejében is. Egy tűzoltó esetében elsőre talán szokatlan metafora, de ő tényleg képes hazavinni a munkáját – természetesen a legnagyobb biztonságban. A minap egy aukciós oldalon egy eladásra kínált kocsifecskendőt talált, a táblája szerint 1884-es gyártású, eredetileg lóvontatású szert a fóti filmstúdió bocsátotta árverésre.

Domonkos főhadnagy avatott szeme a leharcolt állapotú négykerekűben is felismerte a korlenyomatot, egyben esztétikumot, licitált – és a kocsi az övé lett. A számára gyönyörű járművet hazavitte, ezzel kezdetét vette egy több hónapos és – őt ismerve – bizonyosan kellően alapos és precíz felújítás.

A rajparancsnok a Seltenhofer Frigyes és fia soproni műhelyében készült, 2244-es gyártási számú tűzszekeret nem közterületi látványosságnak szánja, saját otthonában szeretne gyönyörködni benne, gondosan őrizve a honi tűzoltómúlt egy valós darabját, ereklyéjét.

Fotó: Domonkos Gábor/archívum