3️⃣0️⃣ éve történt az Ó utcai robbanás!

1994. február 4-én, péntek délelőtt hatalmas robaj hallatszott és porfelhő lepte el a főváros hatodik kerületének Ó utcáját. A pillanatnyi néma csendet emberek kiabálása és a segítségükre érkező tűzoltóautók szirénája törte meg. Egy régi, háromemeletes társasház hét lakása szakadt le födémestől, és maga alá temetett egy negyvenhárom éves asszonyt. Ő meghalt, ketten megsérültek, a ház lakói fedél nélkül maradtak. Csaknem száz tűzoltó húsz tűzoltóautóval vonult a helyszínre, és többórás megterhelő fizikai munka eredményeként sikerült megtalálniuk és kiemelniük a törmelékek alá szorult embert.

Az egyik túlélő szemtanú, Krezinger György így nyilatkozott: „A gyerek játszott, én tettem a dolgom. Egyszer csak minden előzmény nélkül megrázkódtak a falak, és hatalmas robajlás hallatszott. Kirohantam a körfolyosóra, de a porfelhőtől nem láttam semmit. Leszakadt a fal, üvöltötte két első emeleti lakó. A harmadik emeleti ismerősöm önkívületi állapotban volt: a födémmel együtt szakadt le a felesége. Úgy kellett lefogni, nehogy utána ugorjon. A bejárati ajtójától egy méterre a nagy semmi – a földszintig le lehetett látni: gerendák, falak, törmelék. Azt kiabáltam, hogy mindenki öltözzön fel, zárja el a gázt, a villanyt és a hátsó lépcsőn menjünk kifelé. Szerencsére működött a telefon, azonnal hívtam a mentőket. Robbanást senki nem hallott, az omlást más okozhatta.”

„Az épületomlás – csaknem bizonyosra vehetően – statikai okokra vezethető vissza. A ház egyébként már százéves” – így tudósítottak róla másnap reggel a napilapok.

: FKI archívum