Mindig van egy utolsó utáni lépés

Ezekben a percekben valahol, Magyarországon süvítve rohan egy tűzoltójármű, mentő- vagy rendőrautó, valaki az életéért küzd, valakinek az életéért küzdenek.

Ezekben a percekben a 4️⃣0️⃣ éves Mark Dickey talán ezredszer is köszönetet mond magában a Magyar Barlangi Mentőszolgálatnak az életéért. Csatlakozunk! Nagyszerű munka volt! Az érzés szó szerint: felemelő! 🙏

E poszt megjelenésének perceiben éppen egy föld alatti, erőnléti feladat teljesítése közben áll helyt a HUNOR Mentőszervezet Kazahsztánban versenyző egysége, míg társaik a hajdúszoboszlói romvárosban teljesítik a mesterségesen kiépített pályát, ahol akár 16 órát is eltöltenek azzal, hogy felderítik a földrengés utáni állapotokat modellező terepet.

Egészen biztos, hogy mostanra már mindkét helyszínen kimerültek, fáradtak, de kitartóak a fiúk. 💪

Talán ezekben a percekben mondja azt Tímár Tamás Kazahsztánban, hogy „már csak pár méter, srácok”, vagy Kopasz Zsolt Hajdúszoboszlón, hogy „bírni kell, próbáljátok újra…”

Ezekben a percekben valamennyi laktanyában úgy végzik napi tevékenységüket a tűzoltók , hogy pontosan tudják, akármennyire is kimerültek, lennie kell egy utolsó utáni lépésnek, ami elég ahhoz, hogy elérjék a bajbajutott kezét….

Neked hány tartalék lépésed van?

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/278472/tulleptek-a-hataraikat

Fotók: HUNOR