„Teljes felelősséget vállalok a történtekért”

Ritkán látunk, hallunk ilyet. Ritkán, de előfordul!

👉 Igen, előfordul, hogy emberek, belátva, hogy hibáztak, vállalják a felelősséget a tetteikért.
👉 Vállalják a következményeket, mert a hibával, amit elkövettek, bajt okozhattak.
👉 Ennek a bajnak a súlyát csak úgy könnyíthetik, ha megpróbálják jóvátenni azt, amit még lehet.

Tegnap 2️⃣ bocsánatkérést is kaptunk.

Nem lehet meg nem történté tenni például a mecseki tüzet sem. Rengeteg kárt okozott, sok ember dolgozott a lángok megfékezésén. Ezzel együtt úgy gondoljuk, az őszinteség méltányolandó.

Az üzenetek, amelyekből idézünk, azért fontosak, mert példát mutatnak arra, hogy néha az is bátorság💪, ha a vállalhatatlan, de mégis megtörtént tetteink következményeivel szembenézünk.

🤞 Íme két példa erre:

„Tisztelt Tüzoltók!

A mai napon Budapest felől Gödöllő irányába haladtam autómmal.
Kistarcsán a lámpás kereszteződésnél egy tűzoltó autónak nem adtam meg az elsőbbséget annak ellenére, hogy szirénázva érkezett a kereszteződéshez.

Nem tudom megmagyarázni, hogy mi történt. Ezt nem is lehet.
28 éve vezetek és ilyen még soha nem fordult velem elő.
Azóta is bánt a lelkiismeret, hogy az életmentésben akadályoztam Önöket.

Ezúton szeretnék bocsánatot kérni Önöktől, és megköszönni, hogy ennek ellenére a gépkocsivezető még így sem ütközött velem, holott jogosan akár meg is tehette volna.
Kérem, hogy ezt a levelet juttassák el azokhoz akiket érint.
Köszönöm
B. A.”

És a pécsi tűz utózöngéjéből egy szemelvény:

„Őszintén kérek bocsánatot minden pécsi polgártól.
A mai napon balesetet okoztam.
Akaratom ellenére történt mindez. (…)
Teljes felelősséget vállalok a történtekért….
Bármit megtennék azért, hogy mindazt, ami tettem, figyelmetlenségből, akaratom ellenére visszafordíthassam. (…)
Őszintén sajnálom.”

Képünk a mecseki tűznél készült.