Ha mint jelenséget vizsgáljuk a Poloskás elmebajjal ötvözött minősített hazaárulás esetét, és ha elvonatkoztatunk a szektavezér szemmel látható emberi gyengeségeitől, ha pusztán a tömegpszichózis okait nézzük, máris világos, mitől ájul el a magyar választópolgárok bizonyos hányada.

1. Ezekből a Fidesz ellen pattogó prolikból mindig volt egy méretéhez képest hangos, hőbörgő réteg.

2. Bő másfél évtizede, nagyjából Gyurcsány zsákutcás visszatérési kísérletei óta az Orbán-fóbia gyúanyag egy minden politikai reményét vesztett, csalódott népségben, akik képtelenek feldolgozni a ciklikusan bekövetkező kudarcaikat.

3. Az egyéni sikertelenség legjobb gőzeresztő szelepe az aktív ellenzéki hangoskodás: mindenszarizmus, sosejó, O1G, bezzegromáinia, stb.

Nos, EZEKNEK valóban egy fröccsöntött messiás kell. Az se gond, ha részeges, vagy összemindenezve az ülepe. Nagy baj ez az országra nézve? Aligha.
Szerencsére a normális többség is el szokott menni szavazni. Jövőre véleményt mondunk Dollár Kingáról, aki semmi egyéb, csak Poloska brüsszeli szócsöve, merthogy ezek egylényegűek. Ugyanis régtől köztudott: minden hazaáruló nemtelen.