Úgy tűnik, megint helyezkednek az ideológusok.
Ezúttal a szebb napokat látott, kegyvesztett-kitartottságába beleszikkadt Kornis Mihály nyálazta meg a tollát és hősnek kiáltotta ki Magyar Pétert.

"Az ragadta meg a figyelmem, ahogyan ez az ember beszél. Őszintén, teljes szívvel. Nem volt egyetlen gondolata sem, amelyik mögött ne éreztem volna őt magát, az embert, aki vállalja az igazság kimondását akkor is, ha az netán az életébe kerülne, vagy a karrierjébe, mindenébe, akármijébe – akkor is. Az igazat mondja.” – áradozik (Tisza módjára) Kornis.

Ideje korán Poloskából mártírt akar faragni, de jó ha tudja Kornis, ezt az ön- és közveszélyes pojácát senki sem akarja eliminálni, Poloska a saját maga hóhérja – képletesen szólva.

Maximum egyszer majd orrba veri egy ideges férj, vagy nagylányos apuka, de – lássuk be – ettől még nem lesz párhuzam Nagy Imrével.
Az akkor fog bekövetkezni, amikor a saját csalódott szimpatizánsai kimondják róla a verdiktet, hogy ez a király bizony végig meztelenül hülyített bennünket.
Addig viszont a Kis Hercig a Brüsszel nevű bolygón egy Manfred névre hallgató, szőrehullató rókával fog barátkozni, a világ legmenőbb, legjobban fizető munkahelyén: csilliókért.
Ez Magyar Péter meséjének a tanulsága.