Az ovális irádában ott ült Donald Trump előtt félkaréjban az Unió összes vezetője.

Mivel a repülőút előtt megint szájon kapta az asszony, Macron az arcát tapogatva feszengett a széken: az alfele is sajgott, az éjjel figyelmetlen volt a néger testőre.
Ursula pajkosan vértelenre szívta az amúgy is szottyadt száját, Zelenszkijre pislogott, de a gyászfeketében gubbasztó ukrán elnök ezúttal kerülte a tekintetét.
Meloni az okostelefonján a Borgiák életét nézte, a német kancellár pedig megtapogatta a zsebében nagyanyja bárcája mellett a Black Rock részvényeit igazoló kártyát. Egyedül a NATO-főtitkár, a holland Rutte ült nyugton. Szokás szerint nem értett az egészből semmit.

A mahagóni íróasztalon megcsörrent a vörös telefon.
Az amerikai elnökre szegeződött minden szempár.

- Halló, itt President Trump...
- Csá Donald. Magyar Péter vagyok. Hadüzenetet küldtem Moszkvának.

A holtsápadt vendégek arcát látva Trump csak annyit bírt kinyögni:

- Oh my god, ez a Rumanian bastard kotsog! Szóljatok Putyinnak, fizesse már ki Ilikét!