BEDÁSZ ANDGŐ – PAPOK A SZARZIVATARBAN

Bayer Zsolt

Kezdjük a kályhától – kicsi, büdös, szeméttel, mocsokkal, pletykákkal és rosszindulattal fűtött kályha ez Baba Jaga kunyhójából-, egyszóval a Telex felvezetőjével kezdjük, amit a Parlamentben, levett cipővel, büdös-retkes zokniban szundikáló független és szabad újságírójuk írt, de kezdhetnénk bármelyikkel arról az oldalról, hiszen mind ilyen. Tehát:

„Mit szóltak ahhoz, hogy a rendszeresen LMBTQ-lobbit emlegető, Orbán Viktor irodáját megszentelő fideszes papról kiderült, hogy homoszexuális orgiákra jár? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel a Kötcsére érkezőknek.”

Hát persze, hogy ezeket a kérdéseket tették fel. Ezeket és így. A „fideszes” pap, aki „megszentelte Orbán irodáját”, sőt, a Megafon szerkesztőségét is, és most tessék, kiderült. És ehhez mit szólunk mi, a „fideszesek”. Arról nem is beszélve -így a verdikt-, hogy a „fideszes” média elhallgatja az ügyet, lapít, kussol, úgy tesz, mintha nem lenne. És így tovább. S mindjárt utána azt is megírják kaján vigyorral a sakálpofájukon, hogy az egészet a Pesti Srácok kezdte el feszegetni két másik üggyel együtt, s ebből a szerkesztőségen belül balhé is lett, távozott az egyik főmunkatárs. Na most elbizonytalanodtam: a Pesti Srácok kormánypárti vagy sem? De ez is teljesen mindegy, érdektelen, pitiáner és undorító.

És akkor eljött az idő, hogy foglalkozzunk az üggyel. Mert van róla mondandónk, csak mi megszólalás előtt végig szoktuk gondolni, mit is akarunk mondani. Végig gondoltuk, mondjuk:

Bese Gergő atya és Hodász András atya – színe és fonákja, Bedász Andgő, vagyis papok a szarzivatarban.

Bese Gergő atya „fideszes” pap, aki „megengedhetetlen módon” került érintkezésbe a politikával, aki kormánypárti, felszentelte a Karmelitát és a Megafont, ott volt Kötcsén, a Békemeneten, egyszóval po-li-ti-zált, és nem rejtette véka alá kormánypártiságát.

Ezzel szemben ott van (volt) Hodász András atya. Bezzeg ő! Ő soha nem „fertőződött” politikával. Ő csak Gulyás Márton Partizánjába ment be, aztán Osváth Zsolt „influenszernek” adott interjút, Perintfalvi Ritával ment be a 168 órába, Kadarkai Endrével és Császár Előddel dumcsizott a Klubrádióban (annál kínosabbat keveset láttam, s nem is elsősorban Hodász, hanem Császár Előd miatt), egyszóval soha nem po-li-ti-zált, ugyan dehogy, ő csak végig látogatta az ellenzéki politika fellegvárait, s egyértelművé tette, hol is áll valójában.

Aztán Hodász atya számtalan alkalommal beszélt önmagáról, mint heteroszexuális férfiről, mesélt egykorvolt barátnőiről, papként elítélte a melegházasságot – majd elhagyta a papi pályát és bejelentette, hogy homokos. Nagy taps a túloldalon...

Ezzel szemben Bese atya elítélte a melegházasságot, az LMBTQ propagandát, majd kiderült, hogy buziorgiákra járt (jár?).

Hangos pfújolás a túloldalon.

Hogy ki a hazug, képmutató farizeus, azt ők döntik el.

Igen, ezt tudjuk, de ez az egész mégsem ennyire egyszerű.

S mindjárt a legelején fontosnak tartom leszögezni: nem akarom sem mentegetni, sem felmenteni Bese Gergőt. Mentegetésnek, felmentésnek nincs helye és ideje most az ő esetében – a megbocsájtás más kérdés, az nyilván kötelességünk, nekünk, keresztényeknek, s Isten is megbocsát majd neki, ha őszintén megbánja mindazt az ocsmányságot, amit elkövetett.

De mentegetés és felmentés nincs.

Bese Gergő nyilatkozatot adott ki, olvassuk el, ízlelgessük, értelmezzük:

“Kedves Rokonaim, Barátaim, Ismerőseim, a tegnapi nap a saját és családom életének egyik legsötétebb napja volt. Nehéz tapasztalat a média és a politika hatalmával szembesülni. Nem csak felemel és magasztal, hanem egy pillanat alatt a pokolra is küld. A gyengeségem használják fel egyházam és a közösségem ellen, próbálnak minél nagyobb kárt okozni.

Hibát követtem el. Rászedtek, naivságomat kihasználták és elveszítettem a józan ítélőképességem. Vétettem az egyházzal és a közösségemmel szemben. Megszegtem a papi fogadalmam, bűnt követtem el. Elnézést kérek mindenkitől, akit megbántottam, akinek csalódást okoztam.

Papi szolgálatomat, tanári munkámat a tőlem telhető legjobb tudással és óriási energiával végeztem. Nagyon hálás vagyok a kapott kegyelmekért, az emberek szeretetéért és azért, hogy hivatásomban számos embert vittem közelebb Istenhez és Egyházamhoz.

Most a felfüggesztésemmel ez a szolgálat véget ér. Köszönöm mindazok megkeresését, akik segítségüket ajánlották fel és természetesen azokét is, akik imádságaikkal támogatnak.

Az elkövetkező hetekben szeretnék visszavonulni, elcsendesedni, bűnbánatot gyakorolni, átgondolni az életemet. Máté evangéliumában Jézus így szól tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja.”

Mindent nagyon köszönök!

Bese Gergő”

Akkor szedjük pontokba:

1.: „Nehéz tapasztalat a média és a politika hatalmával szembesülni. Nem csak felemel és magasztal, hanem egy pillanat alatt a pokolra is küld. A gyengeségem használják fel egyházam és a közösségem ellen, próbálnak minél nagyobb kárt okozni.”

Stimmel. Próbálnak minél nagyobb kárt okozni. De atya, mégis, mire számítottál? Egyszer sem jutott eszedbe például a kegyelmi ügy? Amikor egy szerencsétlen és megengedhetetlen kegyelem-adásból tizenöt perc alatt levezették, hogy a teljes politikai közösségünk, élén a miniszterelnökkel pedofil. És megszületett a „pedofidesz” szóösszetétel, amit ráírtak molinókra, röpcédulákra, és a legsötétebb, legocsmányabb, legundorítóbb lumpenprolik és a hozzájuk mindenben hasonlatos politikai erők meg a szintén ugyanolyan médiájuk azóta ezzel házalnak.

Mégis, mire számítottál, Bese atya?

2.: „Hibát követtem el. Rászedtek, naivságomat kihasználták és elveszítettem a józan ítélőképességem. Vétettem az egyházzal és a közösségemmel szemben. Megszegtem a papi fogadalmam, bűnt követtem el. Elnézést kérek mindenkitől, akit megbántottam, akinek csalódást okoztam.”

Stimmel. De azért itt álljunk meg egy pillanatra ennél: „Rászedtek, naivságomat kihasználták és elveszítettem a józan ítélőképességem.”

Mond, atya, ezt hogyan kell értelmezni? Ezt a „rászedtek” meg „kihasználták naivságomat” részt? Kik szedtek rá, kik használták ki a naivságodat, és hogyan? Semmi álnaivság részemről, tényleg nem értem. Ugyanis az mégis ritkán fordul elő, és elég nehéz elképzelni, hogy este elindultál vesperásra, aztán valakik útközben „rászedtek”, és hirtelen egy buziorgián találtad magad.

Itt érzek némi problémát atya, ami például lehetetlenné teszi a mentegetést és a felmentést egyaránt. Tudod, atya, homokos vagy – ok, van ilyen, manapság meg pláne, de hát te katolikus pap vagy, cölibátust fogadtál, s ebből a szempontból pont mindegy, hogy nőhöz nem nyúlsz vagy férfihez, hiszen, ismétlem, pap vagy, s fogadalmat tettél. Eddig tudsz követni, ugye?

Van persze még egy forgatókönyv.

Homokos vagy, és van egy szerelmed, aki nélkül nem bírod ki az életed, úgyhogy vétkezel, megszeged a fogadalmad, aztán nem bírod tovább elviselni az egészet, nem bírod elviselni, hogy hazugságban élsz, ezért kilépsz a papi hivatásból és összeköltözöl a szerelmeddel. Ez is emberi, bár nyilván nehezen elfogadható és magyarázható.

De atya, az, hogy homokos vagy, és mindjárt buziorgiákon kötsz ki, ráadásul papként, hát tudod, ez nem magyarázható semmivel. Ez ocsmány és undorító és elviselhetetlen. De az előbb rosszul mondtam, ugyanis nem megmagyarázhatatlan. Byung-Chul Han például így magyarázza az Erósz haldoklása című munkájában:

„A profanizálás a ritualitás és szakralitás megszüntetéseként megy végbe. Ma egyre inkább eltűnnek a rituális terek és cselekvések. A világ meztelenebbé és obszcénabbá válik. Bataille «szent erotikája» még rituális érintkezést jelenít meg. Rituális játékok és ünnepek tartoznak hozzá elkülönített terekként, az elkülönítés tereiként. A szerelem, amely ma már csupán melegség, intimitás és kellemes izgalom lehet, a szent erotika pusztulására utal. Az erotikus csábítás is, amelyet a pornó teljesen kiiktat, színpadszerű illúziókkal és látszatokkal játszik. Ezért állítja szembe Baudrillard még a csábítást is a szerelemmel: «A rítus a csábítás osztályába tartozik. A szerelem a rituális formák lerombolásával, a tőlük való megszabadulással jön létre. Energiája ezeknek a formáknak a lebontásából származik (...)». A szerelem rítustalanítása a pornóban lesz teljes. Agamben profanizációja egyenesen előmozdítja a világ mai rítustalanítását és pornografizálását azáltal, hogy a rituális tereket a kényszerítő elkülönítés tereiként hozza gyanúba.”

Atya, téged nem rászedtek, te elmentél magad akaratából egy melegpornó "forgatásra" főszereplőnek. Nem győzöm hangsúlyozni, és nyilván rájöttél, szándékosan élek a provokatív szóhasználattal, mert így tudom legjobban és leghatásosabban érzékeltetni, mit tettél, szóval te elmentél egy buziorgiára.

S hogy naiv voltál?

Ezt aláírom. Csak szerintem te nem tudod, miben és hogyan voltál naiv, ezért elmondom neked, hátha segíteni fog a későbbiekben. Szóval jegyezd meg egy életre, atya: a legendás „homiszolidaritás” csak a politikai nézetkülönbségekig terjed. S mivel te „fideszes” papként mentél közéjük, hát azok dobtak fel és készítettek rólad titokban felvételeket is az orgiákon, akikkel lefeküdtél. Ez pedig szolgáljon tanulságul más -ahogy a közösségi médiában szokás írni mostanában- „NER-buziknak” is: Ne legyenek illúzióitok! Bármikor feldobnak benneteket ellenzéki homitársaitok, mert ők először ellenzékiek, s csak utána "melegek". Arról pedig ne is ábrándozzatok, hogy ezt nem merik megtenni, mert ez bűncselekmény, és ebből balhé lesz. Ugyan már, aki ennyire naiv, az nem naiv, hanem komplett hülye! Nézzétek csak, mi folyik most az ellenzéki médiában és az ellenzéki politikában? Hatalmas a felháborodás, amiért nyilvánosságra került, a Magyar Péter nevű gazember még „neres” korszakában hogyan intézett magának és családtagjainak különleges VIP ellátást a hazai egészségügyben. „Ezek szenzitív adatok” – hörögnek most a sakálok és a hiénák, élükön magával az érintettel. Rólad, atya, állítólag felvételek vannak, amelyek azokon a buziorgiákon készültek. Titokban. A tudtod és beleegyezésed nélkül. Szerinted lesz valaki a sakál- és hiéna- és patkányfalkában, aki majd felveti, hogy de hát ilyet nem lehet készíteni, ez bűncselekmény, lényegesen súlyosabb bűncselekmény, mint Magyar Péter gusztustalan sms-einek nyilvánosságra hozatala! Nem, nem lesz ilyen atya. Rólad, rólunk, bárhol, bármilyen helyzetben készülhetnek titokban felvételek, ugye érted már...

Persze, van még egy lehetőség, az, hogy a beleegyezéseddel készültek azok a felvételek.

És igen, vannak olyan állítások, amelyek szerint nem elég, hogy a beleegyezéseddel készültek a felvételek, hanem egyenesen te készítetted ezeket, abban a tudatban, hogy az arcod nem látszik a képeken, így nincs és nem lehet semmi probléma. Viszont elfeledkeztél egy apróságról -állítják szem- és fültanúk-, mégpedig egy karkötőről, amit te viselsz, és amit -bennfentesek szerint- attól a „fiúdtól” kaptál, aki meglátta az ominózus filmeken azt a karkötőt, és összeomlott benne egy világ.

Nem tudom, atya, hogy így történt-e, de gondoltam, jobb, ha tudod, létezik egy ilyen verzió is. Ebben az esetben viszont, atya, már meg ne haragudj, de neked orvosra van szükséged, nem elvonulásra, akkor ne akarj visszavonulni, elcsendesedni, bűnbánatot gyakorolni és átgondolni az életedet, hanem sürgősen feküdj be egy elmegyógyintézetbe.

De én ezt nem hiszem. Most még nem, mert azzal áltatom magam, hogy mindez csak mendemonda. S bármennyire is haragszom rád, bármennyire nem akarlak sem mentegetni sem felmenteni, azt gondolom, hogy te is csak egy ember vagy. Akit megkísértett a gonosz, az ördög, s aki nem tudott ellenállni, hanem többszörösen elbukott. Te is egyike vagy a többmillió, vagy inkább több százmillió óriáscsecsemőnek, aki önmagáért is képtelen felelősséget vállalni, nem hogy másokért. És a szégyened ránk is háramlik, de tudjuk: nem attól vagyunk keresztények, hogy képesek vagyunk bűntelenek lenni, hanem attól, hogy képesek vagyunk a rosszat felismerni, főleg, ha elkövettük, és képesek vagyunk bevallani és megbánni. Igaz, atya? S jól mondom, ha azt mondom, hogy a Szentegyház sem azért szent, mert a tagjai szentek, hanem azért, mert Jézus Krisztus szent. Az Egyház nem a szentek, hanem a bűnösök egyháza, bár a szentek kétségkívül ékesítik. Kérlek, atya, mond, hogy jól mondom. De ha jól mondom, nem bujkálhatsz holmi megtévesztésedről szóló hazugságok mögé. S ugye nem jobb, ha a gyengék és esendők, akiket megkísértett az ördög s nem bírtak ellenállni, mindjárt elkezdenek pridra járni, s Camus hallhatatlan gondolatait idézve, részt vesznek immáron büszkén a nyomorultak orgiáján, ahol a bűn az erényt szólítja fel önigazolásra, rózsaszín bőrtangában vagy meztelen seggel, kezében egy Bibliával, hogy a lehető legocsmányabb legyen.

S még az is lehet, hogy skizofrén vagy, atya. Nappal szentéletű pap és egyházfi és Isten szolgája, éjjel buziorgiák hőse.

Ebben az esetben is segítségre szorulsz.

De ezt a segítséget ne tőlünk várd.

Mi csak imádkozni tudunk érted.

Ha pedig mégis kiderül, hogy te magad készítetted azokat az ocsmány felvételeket, akkor atya, nincs többé miről beszélni veled. Imádkozni akkor is fogunk érted, de jó szóra hosszú ideig ne számíts.

P.s.: Jólesne végre egy jobboldali szexbotrány, ami arról szól, hogy egy felnőtt, egészséges férfi megdugott egy felnőtt, egészséges nőt. S mindketten akarták. Kommunikációs szempontból maga lenne a csoda...