2️⃣1️⃣ hazugság, csúsztatás, ferdítés egyetlen cikkben️

A 24. hu tegnap megjelent cikke pontosan 2️⃣1️⃣ hazugságot, csúsztatást tartalmaz a Fertő tavi fejlesztéssel kapcsolatban.

Minden valótlan állítást és csúsztatást helyre teszünk. A ferdítések helyett beszéljenek a
tények️
Az újság felé természetesen a helyreigazítást megtesszük. Kíváncsian várom, hogy ezt is megírják-e️

Íme a 2️⃣1️⃣ téves állítás és hozzá a 2️⃣1️⃣ tény.👇

1️⃣. A címben szereplő – „Senki sem mehet le a tópartra” felütés nem igaz, hiszen az északi kikötő megnyitásával bárki lemehet a tópartra, ott sétálhat, pihenhet, igénybe veheti az ott működő vendéglátó egység szolgáltatásait is.

2️⃣. Az alábbi mondat - „A tervezett projektelemek közül eddig csak az északi kikötőt nyitották meg, innen a bérlők csónakkal ki tudnak menni a vízre.” tévesen azt a látszatot kelti, hogy csak a kikötő-bérlők használhatják a kikötőt, amely természetesen nem igaz. Ahogy az előzőekben is hangsúlyoztuk, a kikötő mindenki számára nyitott, a kikötő részét képező 150 méter hosszúságú mólón sétálni és horgászni is lehet, míg a kikötő úszó pontonrendszerére is szabad a belépés. A
kikötőhöz tartozó parkolót is igénybe veheti bárki, újabban pedig egy vendéglátó egység is üzemel közvetlenül a kikötő mellett a tóparton.

3️⃣. A cikk további részében is elhangzik az az állítás, hogy „a vízpart le van zárva az emberek elől” - a fenti indoklás szerint tévesen.

4️⃣. Súlyos tévedés, valótlan állítás továbbá, hogy „az alapvetően természetvédelmi célokat szolgáló terület”-ként hivatkozik a fejlesztési területre. Ezzel szemben a valóság az, hogy a fejlesztési területet az ’50-es években mesterségesen hozták létre
azért, hogy a tó magyar oldalán is legyen egy idegenforgalmi célokat szolgáló terület, ahol strandot, vízitelepet lehet működtetni.
A Fertő tó magyar oldalán ez az egyetlen
partszakasz, ahol idegenforgalmi központ, strand létesíthető és ez az egyetlen
partszakasz, ahol a nyílt víz a partról közvetlenül megközelíthető.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a tó magyar oldalát 6 ezer hektár összefüggő nádas borítja, amely a
fejlesztési területtől távol háborítatlanul ad otthon az élővilágnak. Az osztrák oldalon ezzel szemben 10 olyan víziközpont működik, amelyek hatalmas kikötőket, szállodákat, éttermeket, parkolókat foglalnak magukba. A magyar fejlesztési területtől
alig néhány száz méterre a vízre épített mörbischi víziszínpad 6000 férőhelyes nézőtere és gigantikus díszletei a magyar oldalról is jól láthatóak.

5️⃣. Műszakilag nehezen értelmezhető, ugyanakkor az olvasó félrevezetésére alkalmas
az az állítás, miszerint „A területnek vannak olyan részei, ahol lehetőség lenne lejutni a vízpartra, ezeket viszont a beépítették szádfalakkal, így hermetikusan lezárták a strandolni vágyók elől.”
Tájékoztatjuk, hogy a szádfalak elhelyezése bevett gyakorlat a vízparti beruházások esetében, szerepük fontos a partfal stabilizálása, megerősítése érdekében. A fejlesztési területen pedig különösen indokolt a szádfalak szerepe, hiszen egy évtizedekkel ezelőtt iszapfeltöltéssel létrehozott szárazulatról van szó. Szádfalakat
egyébként nem helyeztek el a tervezett strand helyszínére, hiszen ott homokos partszakasz biztosítja majd a vízbe jutást, ezért nem értelmezhető a cikkben leírt állítás, miszerint a szádfalak miatt nem juthatnak le a vízhez a strandolók.

6️⃣. A cikkben valótlanul szerepel, hogy Barcza Attila miniszteri biztos „azt mondta, a civileknek, hogy a szádfalakat túl költséges lenne elbontani.” Ilyen soha nem hangzott el, a szádfalak műszakilag indokolt és szükséges elemei a partfalépítési munkáknak.
A valóságban az hangzott el, hogy a szádfalak borítása szükséges ahhoz, hogy az
ezekkel érintett partszakaszokat birtokba vehessék a látogatók, jelen formában
ugyanis balesetveszélyes lehet, ezért is minősül építési területnek az említett
területrész.

7️⃣. Az északi kikötő ideiglenes infrastruktúrájával kapcsolatos megjegyzése sem felel meg a valóságnak. Az északi kikötő megnyitásakor a Hatóság szakhatóságként bevonta a Kormányhivatal Népegészségügyi Szolgálatát is. A szakhatóság helyszíni szemlét követően adta meg a hozzájárulását. A Kemény Polietilén (KPE)
anyagválasztás a nyomócsővezetékre a lehető legkorszerűbb, melyet a fagyás elkerülése érdekében hőszigetelő csőhéjazattal láttak el a gyártói szerelési eljárásoknak megfelelően. A közhálózathoz kapcsolódó kiépített vízvezeték látja el a konténerek vizesblokkjait. A szennyvíz zárt rendszerű tárolása a konténerek alatt történik a gyűjtőkonténerbe közvetlen csatlakozással, annak a kültér felé nincs látható pontja. A konténerek üritése is szabványos, zárt rendszerben történik.

8️⃣. Az északi kikötő melletti területtel kapcsolatban az Ön által megkérdezett civil
szervezet képviselője nem mondott igazat vagy tévedett, ugyanis az említett helyszínen korábban nem voltak bontási munkálatok, így itt törmelékek sem lehetnek.

9️⃣. A „Mindent legyalultak…” kifejezés ugyan hangzatos, de nem felel meg a valóságnak.
Mint korábban is kifejtettük, a terület mindig is idegenforgalmi célokat szolgált és egy
roppant korszerűtlen, elavult vízitelep megújítása indult itt meg.

A cikk folytatásában további valótlan állítások szerepelnek. Ezek tételesen a következők:

1️⃣0️⃣. „A projekt tervezése társadalmi egyeztetés nélkül zajlott” – ezzel szemben a valóság az, hogy valamennyi szükséges, jogszabály által előírt egyeztetés megtörtént arra vonatkozóan, hogy a fejlesztés egyes részleteiről a lakosság tájékoztatást kapjon és azokra reagálni tudjon.
Lakossági fórum, hirdetmények és közlemények formájában történt a társadalmi egyeztetés, de pl. szabadtéri kiállítás is bemutatta a terveket.
A tervezésében pedig valamennyi olyan társadalmi csoport aktívan részt vett, akik korábban használták a vízitelepet.
️ A területileg illetékes Fertő – Hanság Nemzeti park állandó jelenléte és szakmai támogatása mellett zajlott a tervek előkészítése.
️ A térségi horgászegyesületek adták meg a kikötő horgászhelyeinek igényét szám szerint, a Fertő tavi Vitorlás Szövetség a kikötőhelyek méretének, paramétereinek megadásával vehetett részt a tervek kialakításában.
️ Számos helyi civil szervezet bevonásával indult a beruházás, lakossági fórumot is tartottak, melyen a fejlesztést támadó civil szervezetek nem jelentek meg és nem is véleményezték a terveket. Ennek oka az lehet, hogy az említett civil szervezet csak a 2019-es önkormányzati választások előtt jött létre, alapítói között pedig aktív, helyi ellenzéki politikusok is voltak. (MSZP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, LMP, Jobbik, Momentum)

1️⃣1️⃣. Téves állítás, hogy „a kormány… az UNESCO-val sem folytatott egyeztetéseket”. A
valóság az, hogy Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Fertő Part beruházást ért - főként politikai - támadások miatt személyes találkozóra érkezett a fejlesztés helyszínére. A teljeskörű projekt ismertetés és helyszíni szemle után állásfoglalást fogalmaztak meg.
Az állásfoglalás összefoglalóját az alábbiakban közöljük:
️ A tervek részletes és pontos megismerése után az ICOMOS MNB. megállapította, hogy a Fertő Part beruházás szükséges és időszerű fejlesztés, amely a világörökségi értékeket semmilyen formában nem veszélyezteti.
️ Az elmúlt évtizedekben koncepció nélkül felépített kisebb – nagyobb épületek
látványa, némely építmény ízléstelen kivitelezése, a különböző stílusok keveredése nem méltó arra, hogy a Fertő tó egyetlen magyar oldali megközelítési pontjaként látogatókat fogadjon. Emiatt a part teljes megújulása szükséges,
amely mind esztétikai, mind pedig környezetvédelmi szempontból időszerűvé vált.

1️⃣2️⃣. Az előbbi szakvéleményből adódóan teljesen valótlan állítás, hogy „Az építészeti
szempontból komoly értéket képviselő cölöpházakat egytől egyig elbontották.” Ezzel
szemben a valóság az, hogy – ahogy az ICOMOS állásfoglalásában szerepelt: „világörökségi szempontból védett épített érték a projekt során nem sérült, hiszen épített világörökségi érték a fejlesztési területen nem volt.” Az emlíett építmények a ’70-es, ’80-as, ’90-es években épült könnyűszerkezetes, többszintes modern
nádfedeles építmények nem álltak soha világörökségi védelem alatt. A kezdetben
horgászstégekként létesített, majd a 70-es, 80-as években kis méretű vállalati üdülőkké átalakított cölöpházak a privatizáció során kevés kivétellel magántulajdonba kerültek. A 2017-es tűzvészben 21 faházból 10 megsemmisült, a megmaradt házak - négy kivétellel osztrák magánnyaralók - voltak. 10-ből hat cölöpház osztrák
magánemberek magánnyaralójaként működött. A hazai partszakasz egyetlen közvetlen vízparti üdülőtelepének tehát több, mint a felét – többségében osztrák – magánnyaralók foglalták el. A fejlesztéssel a kormány célja ezzel szemben az, hogy a teljes partszakaszt közösségi használatba adja.

További tévedések a cikkben:

1️⃣3️⃣. „mintegy 40 hektárnyi nádast taroltak le” – a beruházási terület a sugalltakkal ellentétben nem érintetlen természeti terület volt, hanem egy elavult vízitelep, aminek a felújítása kezdődött meg. A nádasodás az élővíz kárára komoly problémát okoz a természetvédelem számára, ezért a szakemberek örömmel vették, hogy a fejlesztés során 15 hektár új vízfelület létesült, amit az élővilág azonnal birtokba vett.

1️⃣4️⃣. „Szinte az egész fertőrákosi tópartot lagyalulták” – a mondat azért sem értelmezhető,
mert a Fertő tó magyar oldalán a nyílt víz egyetlen megközelítési pontja a fertőrákosi vízitelep területe, ami korábban is turizmusra használt terület volt: strand, murvás parkoló és illegális szeméttel terhelt területek egyaránt voltak és mintegy 100 tonna illegálisan elhelyezett hulladék elszállítása is megtörtént.

1️⃣5️⃣. „Több száz tonna betont helyeztek el” – a területen létesített kikötők védőmólói és a
sétáló mólók alapjai készültek el beton alappal. Ezeket a tervek szerint fa borítással látják majd el, így a látogatók számára jól használható közösségi elemei lesznek a megújult tópartnak.

1️⃣6️⃣. „feltöltötték a partszakaszt” a partszakasz egy kis részén történt feltöltés a partfal
megfelelő kialakítása érdekében.

1️⃣7️⃣. „A helyiek határozottan ellenezték a fejlesztéseket.” Tájékoztatjuk, hogy a projekt
elleni támadások egy kis csoporthoz köthetők, akik részben politikai okokból támadták – hathatós osztrák segítséggel – a magyar beruházást. Tevékenységük kizárólag a magyar fejlesztés egyes elemei ellen irányultak és irányulnak most is, az idő közben folyamatosan épülő osztrák fejlesztések ellen nem tiltakoztak, jelenleg nyílt kommunikáció zajlik velük is, együttműködés indult a szervezettel a sikeres
fejlesztés érdekében.

1️⃣8️⃣. Határozottan visszautasítjuk azt az állítását a cikknek, mely szerint „elköltöttek 12
milliárdot lényegében a semmire…” Tájékoztatjuk, hogy a beruházás első üteme szinte teljes egészében megvalósult: mélyépítési, kikötőépítési, parfalépítési és közműépítési munkák valósultak meg a fejlesztési terület egészén. Létrejött az északi és a déli kikötő, ezek létesítményei is elkészültek, a terület nagy részén elkészült a
korszerű közműhálózat teljes kiépítése, elkészültek a partfal építési munkák és a
mederkotrás is megtörtént a szükséges részeken.

1️⃣9️⃣. Határozottan visszautasítjuk, hogy a terület környezetpusztítás történt volna. A cikkben szereplő „a műveletek vélhetően védett fajok tömeges pusztulását okozták” állítás minden szakmai alapot nélkülöz. Ezzel szemben a valóság az, hogy a fejlesztés kezdete óta szigorú ökológiai monitoring zajlik a teljes területen, melyet a
Természetvédelmi Hatóság ír elő. Ennek eredményei dokumentumokkal alátámasztva igazolják, hogy a legkisebb mértékben sem sérült a természet, sőt új fajok jelentek meg a kialakított új vizes élőhelyeknek köszönhetően. A
mederkotrással kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy az osztrák partszakaszokon évtizedek óta egész éves mederkotrás zajlik a turizmus megőrzése érdekében. Az említett civil szervezetek az egyetlen magyar oldali fejlesztést osztrák természetvédőkkel közösen támadták rendszeresen, míg az osztrák fejlesztések
ellen nem emelték fel a hangjukat.

2️⃣0️⃣. Téves az az információja, mely szerint „a Beruházó és a Greenpeace közötti per”-ről
ír. Tájékoztatjuk, hogy az említett per a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal és a Greenpeace között zajlott. A beruházó nem volt érintett a jogi eljárásban. Sem az elsőfokú bíróság, sem a Kúria nem mondta ki egyetlen alkalommal sem, hogy védett fajok tömeges pusztulása, vagy egyéb természetkárosítás valósult volna meg a beruházás által.

2️⃣1️⃣. A cikk utolsó bekezdése sem fedi a valóságot. A beruházás kezdete óta zajló
ökomonitoring részletesen dokumentál minden természeti változást, ezeket az eredményeket a jogszabályi előírások szerint a hatóság számára rendszeresen megküldik a természetvédelmi szakemberek.