A vármegye nem egy szó. A vármegye egy ezeréves örökség.

Vajon miért lett az egyik első szimbolikus döntés a vármegye elnevezésének eltörlése?

A vármegye a magyar történelmi és kulturális hagyományban egyszerre jelent közösséget, önazonosságot, felelősséget és a magyar államiság egyik alapkövét.

Gyökerei a Szent István-i államszervezésig, egyes történeti kutatások szerint pedig még korábbi önigazgatási hagyományokig nyúlnak vissza. A várak köré szervezett közigazgatási egységek nemcsak a honvédelem, hanem az igazságszolgáltatás, az adózás és a helyi igazgatás központjai is voltak.

A későbbi évszázadokban a nemesi vármegyék a magyar alkotmányosság és önkormányzatiság fontos pilléreivé váltak. Jelentős önállósággal rendelkeztek, és nem egyszer éppen a központi hatalom túlzott beavatkozásával szemben védték a helyi közösségek jogait. Nem véletlen, hogy a vármegye a magyar politikai fejlődés egyik meghatározó fogalmává vált.

A vármegye azt az elvet fejezi ki, hogy a közösségek képesek saját ügyeiket intézni. A hatalom nem kizárólag a központból ered, hanem a helyi közösségeknek is van önrendelkezésük és felelősségük. A haza nem csupán a fővárosból áll, hanem falvakból, kisvárosokból, tájegységekből és azok egymásért felelősséget vállaló közösségeiből épül fel.

Ezért a „vármegye” szó sokak számára jóval több, mint egy közigazgatási elnevezés: történelmi folytonosságot, gyökereket és identitást jelent.

A kommunista diktatúra ezt a folytonosságot törte meg. Az 1949-es, szovjet mintára megalkotott alkotmány már nem vármegyékről, hanem megyékről rendelkezett. A vármegye elnevezésének megszüntetésével együtt az önkormányzatiság is sírba szállt a vörös csillag árnyékában. A névváltoztatás nem pusztán nyelvi kérdés volt: a történelmi hagyományok háttérbe szorításával együtt az önkormányzatiságot is felszámolták, a helyi közösségek helyét a központi államhatalom vette át.

Lehet arról vitatkozni, hogy az elmúlt években a vármegyéknek vagy általában az önkormányzatoknak több feladatot és nagyobb felelősséget kellett volna-e kapniuk. Ez legitim politikai vita.

De az már nem szakmai vita, hogy az elmúlt időszakban egyszerre indult támadás a helyi önkormányzatiság több szintje, a közvetlenül megválasztott polgármesterek és most már a vármegye történelmi elnevezése ellen is.

Ezért érdemes feltenni a kérdést: miért éppen egy olyan szimbólum lebontása lett az első döntések egyike, amely a magyar államiság ezeréves folytonosságát, a helyi közösségek önrendelkezését és a nemzeti identitást jelképezi? Ha Magyar Péter valóban nemzeti politikát képviselne, aligha a vármegye történelmi elnevezésének eltörlését választaná az első szimbolikus döntései egyikének. A nemzeti elkötelezettséget ugyanis nem a szavak, hanem a döntések bizonyítják.

A vármegye számomra nem a múltról szól. Hanem arról, hogy a haza ereje mindig az egymásért felelősséget vállaló helyi közösségekből épül fel.