Jönnek a robotok: Hogyan lett Ukrajna a mesterséges intelligencia által hajtott harc tesztelési terepe

POLITICO Írta: Gian Volpicelli, Veronika Melkozerova és Laura Kayali

Ahogy az autonóm drónok a frontvonal felé szárnyalnak, a nagyobb országok, például Kína és az Egyesült Államok figyelik.

Kijev – Egy napsütéses, langyos április végi kedden autók sora alakult ki egy Kijev melletti katonai próbatéren kívül, utasaik alig várták, hogy bepillantást nyerjenek a hadviselés jövőjébe. Miközben a sofőrök arra vártak, hogy beléphessenek, sereghajtók nyüzsögtek a fejük felett. Fölöttük nagyobb, robotizált versenyzők zúgtak: katonai drónok keresztezik az eget.

A pálya tele volt technikusokkal és katonákkal, akik egy terepen gyűltek össze, amelyet Oroszország meghiúsított Kijev elleni támadása sújtott, hogy teszteljék legújabb innovációikat. Köztük volt a Swarmer nevű ukrán startup is. A Delaware-ben bejegyzett, romániai és lengyelországi irodákkal rendelkező gépnek volt valami különleges bemutatója: olyan drónok, amelyek mesterséges intelligenciát használnak, hogy összehangolt rajként működjenek együtt.

Körülbelül 20 percbe telt, mire Swarmer öt mérnökből álló csapata felkészítette a drónokat küldetésükre: két, valahol a mezőn elrejtett célpont megtalálására és megsemmisítésére. Általában a drónoknak videojáték-jellegű vezérlőkkel és szemüveggel felszerelt pilótákra van szükségük, hogy átlássanak a kameráikon. Erre a tesztre Yaroslav Sherstyuk, az ukrán hadsereg egykori tisztje három felderítő drónt és két nagyobb bombázót tervezett. – Én leszek a felelős – mondta Sherstyuk. – De ehhez csak három gombot kell megnyomni.

Térképen jelezte a célokat, meglökte az indítást, és hátradőlt a székében. Két felderítő drón kicsinyített. „Mindegyik saját maga döntötte el a legjobb pályát, egy lehetséges terepdomborzat vagy más lehetséges akadályok alapján, amelyeket a térképen jeleztünk” – mondta Sherstyuk, miközben a képernyőjén figyelte a haladást. A két bombázó követte. Csak az utolsó, kis drón maradt hátra.

A bombázók megtalálták célpontjukat. Sherstyuk jóváhagyta a támadást, majd telefonált a fiával, miközben a drónok végrehajtották a csapást. Az utolsó drón előrepördült. – Azt ellenőrzik, hogy a bombázók megsemmisítették-e a célpontot – mondta Sherstyuk. "A parancs általában megsemmisítést vagy sérülés megerősítést követel, tehát ezt teszi."

A küldetés teljesítve, a drónok visszarepültek Sherstyukba. Swarmer csapata alkoholmentes sörrel koccintotta meg a demó sikerét.

Az Oroszország elleni háború elhúzódásával Ukrajna az élvonalbeli hadviselés próbaterejévé válik, beleértve a drónokat és más járműveket, amelyek képesek önállóan végrehajtani küldetésük egy részét. Serhii Kuprieenko, a Swarmer 39 éves alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, hogy a rajokat még idén bevethetik. „Már túl vagyunk az első harci teszteken” – mondta.

Azzal, hogy egyetlen pilóta több drónt irányíthat, a Swarmer célja, hogy enyhítse a munkaerőhiányt, amely az elmúlt hetekben hátráltatta Ukrajna fegyveres erőit. A mesterséges intelligencia vagy mesterséges intelligencia segítségével a vállalat drónjai autonóm módon reagálnak a változó körülményekre, és kommunikálnak egymással, hogy megszervezzék a bevetést.

"A mesterséges intelligenciával hajtott drónok másodpercek alatt képesek megtenni azt, ami egy embernek több órát vesz igénybe, egyszerűen azért, mert lassan dolgozunk fel nagy mennyiségű információt" - mondta Kuprieenko. „A raj azért hatékony, mert egy tapasztalt drónpilóta több tucat drónnal tud hatékonyan dolgozni egyszerre.”

Hangsúlyozta, hogy a célpont megtámadásáról szóló döntést mindig egy ember hozza meg. Ennek ellenére nem tudott ellenállni, hogy ne tegye fel az Arnold Schwarzenegger méretű sci-fi-referenciát, amely elkerülhetetlenül ott van a mesterségesintelligencia-hajtású harci robotokról szóló beszélgetéseken.

„Az a célom – mondta –, hogy elkészítsem a Terminátor megfelelő változatát, amely megvéd minket és segít a hadseregünknek.

Ukrajna a mesterséges intelligencia felé fordul, hogy megőrizze drónelőnyét
Attól a pillanattól kezdve, hogy 2022 februárjában az orosz tankok átgurultak a határain, a technológia volt a láncszem Ukrajna harcában. A demográfia – Oroszország 144 milliós lakossága és Ukrajna 38 milliós lakossága – páratlanná tette Moszkva túlsúlyát a munkaerő és az anyagok terén. Nem volt tűzzel való oltás. Darabokkal kellett leönteni.

A drónok – katonai minőségű vagy olcsó hobbimodellek – ezt a stratégiát testesítik meg. A csatatéren mindenütt jelen vannak, pásztázzák a földet, hogy lőszertakarékos pontossággal észleljék a célpontokat, gránátokat dobnak le vagy kamikaze-stílusban döngölnek orosz járművekbe, felszerelésbe és csapatokba. A Telegram, egy Oroszországban és Ukrajnában népszerű, lazán moderált közösségi hálózat, tele van videókkal, amelyeken ukrán drónok robbanóanyagokkal vannak felszerelve orosz katonák és tankok körül, mint dühös, halálos szúnyogok. Oroszország erősen támaszkodott a szövetségesektől importált és hazai gyártású drónokra is.

A drónok néhány kilométerről 20 kilométerre szélesítették az ütközőzónát az ukrán és orosz harcosok között – mondta Alex Bornyakov Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese a POLITICÓ-nak. „Bármit, amit ebbe a „szürke területbe” helyez, a drónok elpusztíthatják” – mondta.

Kulcsfontosságú szerepüket hivatalosan 2024 februárjában ismerték el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elindította a hadsereg új ágát: a pilóta nélküli rendszererőket, amelyek teljes mértékben a légi, földi és tengeri drónokkal való munkavégzésre hivatottak. Napokkal később kormánya bejelentette, hogy Ukrajna jó úton halad, hogy 2024 végéig több mint egymillió drónt gyártson le.

Még ha a nemrég bejelentett amerikai lőszer beáramlása segít is Ukrajnának, hogy diverzifikálja megközelítését, a drónok nem tűnnek el. „Amikor ismét elérhető lesz a további tüzérség, az ukránok kevesebbet fognak [kereskedelmi drónokat] használni” – mondta Torsten Reil, az ukrán kormánnyal együttműködő páneurópai AI-védelmi vállalat, a Helsing társvezérigazgatója. "[De] középtávon sokkal hatékonyabb drónok, csapásmérő drónok fejlesztését fogjuk látni, amelyek hatásukat tekintve kiegészítik és tükrözik a tüzérséget."

Ukrajna számára az a kihívás, hogy Oroszország felismerte a technológia bomlasztó erejét, és az elektronikus hadviselés felé fordult – tányérantennákkal borított járműveket telepített az ukrán drónpilóták által használt rádiófrekvenciák zavarására. „Oroszországnak 10 kilométerenként vannak zavaró állomásai a frontvonalon, így Ukrajna korábban sikeres drónalapú megközelítése nem működik olyan jól, mint korábban” – mondta Reil.

Amellett, hogy elvágják a drónokat pilótáiktól, a zavarás zavarhatja a navigációs rendszereket, például a GPS-t. Ami még rosszabb, az orosz technológia ki tudja dolgozni a drónpilóták helyét – akiknek sok esetben látótávolságon belül kell maradniuk járműveikhez –, és megjelölhetik őket tüzérségi csapásokra. A zavarás és más típusú elektronikus hadviselés miatti aggodalmak hozzájárultak ahhoz, hogy Washington vonakodjon attól, hogy Kijevet amerikai gyártmányú Reaper kémrepülőgépekkel látja el.

Hogy megpróbálja megőrizni előnyét, Ukrajna kísérletet tett arra, hogy technológiai gyorsítóvá alakítsa át magát a drónhadviselés területén, helyi és nyugati cégekkel együttműködve ellenintézkedések kidolgozásán, tesztelésén és csatatéren történő telepítésén.

Az élen a Brave1 nevű kormányzati program áll, amely hat minisztériumot magába foglaló vegyes vállalat az Egyesült Államok Védelmi Innovációs Egysége (DIU) mintájára, a védelmi minisztérium egysége, amelynek feladata a kereskedelmi technológiák katonai telepítésének elősegítése.

„Mindenki azt mondta: „Építsük meg az ukrán DARPA-t” – mondta Bornyakov a Védelmi Minisztérium katonai kutatási ügynökségére utalva. "De a DARPA inkább összetett elméleti innovációkról szól." A Brave1 a bevezethető megoldások fejlesztésére összpontosít, stat.

Nagyjából egy évvel az indulás után mintegy 700 olyan találmányt hagytak jóvá az Ukrán Fegyveres Erők, amelyek átmentek a Brave1 programján; körülbelül 40-en találtak utat a frontra. A működő prototípus azonosítása után akár 21 napon belül megszerezhető a kormányzati tanúsítvány – mondta Bornyakov.

A Brave1 többek között az orvosi technológiákon, a logisztikán és a kiberbiztonságon dolgozó startupokat támogatja. De a legfőbb prioritása a pilóta nélküli rendszerek. „A cél az, hogy a robotok, ne az emberek harcoljanak a csatatéren” – mondta Bornyakov.

Tekintettel az orosz zavargásokra, ennek a célnak az elérése gyakran egy dologban múlik: az AI-ban, hatalmas mennyiségű adat – képek, szöveg, hang, videó, rádiójelek – felhasználása arra, hogy megtanítsa a drónokat önálló cselekvésre. A felderítő drónok képfelismerést használnak a GPS megszüntetésére vagy az álcázott katonai célpontok észlelésére és azonosítására. A robbanásveszélyes kamikaze drónokat akkor is meg lehet tanítani, ha elveszítik a kapcsolatot pilótáikkal.

Mihajlo Fedorov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese és technológiai vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia segíthet a célpontok elzárásában, majd automatikusan – kommunikáció nélkül, vagy az ellenség elektronikus hadviselési rendszerei által elnyomott körülmények között – lehetővé teszi a drón célba találását. egy interjú egy szigorúan őrzött kormányzati épületben áprilisban. Elmondta, hogy 10 Ukrajnában működő vállalat fejleszt mesterséges intelligencia technológiát, hogy segítse a drónokat célpontjukhoz közelíteni.

A felkínált technológia messze elmaradhat a Terminátor-stílusú robotoktól: Ukrajnában még mindig az emberi döntéshozó feladata, hogy egy adott célponttal kapcsolatba lépjen. De meddig?

"Ha úgy gondolja, hogy az AI olyan drónok, amelyek önállóan és függetlenül hoznak bizonyos döntéseket, hogy lecsapnak-e vagy sem, akkor még nincs ilyen" - mondta Fedorov. "De úgy gondolom, hogy van egy bizonyos jövője."

2023-ban az Associated Pressnek adott interjújában határozottabban fogalmazott: az autonóm gyilkos drónok „logikus és elkerülhetetlen következő lépést jelentenek”.

A hadviselés jövőjét írják Ukrajnában
Hogy mekkora változást hoz a mesterséges intelligencia a csatatéren, az vita tárgya. Jim Acuna, a Központi Hírszerző Ügynökség egykori tisztje és az észtországi Baltic Ghost Wing Center of Excellence drónpilóta iskola alapítója szkeptikus. „Ez mind csak vágyálom, nem valóság” – mondta.

Az autonóm fegyverrendszereknek még mindig nincs értelme a „költség-haszon elemzés” szempontjából – mondta Franz-Stefan Gady, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa. „E platformok egyike sincs jelenleg abban a stádiumban, hogy valóban nagy léptékben, következetesen és hatalmas támogató infrastruktúra nélkül telepíthetőek legyenek.”

A technológusok nem meglepő módon másképp vélekednek. „Ha nagyít, kísérleti projekteknek fog kinézni” – mondta Louis Mosley, az Ukrajnában működő amerikai mesterséges intelligencia-óriás, a Palantir európai alelnöke. "De ha kicsinyít, láthatja, hogy most így folyik a háború."

Peter W. Singer védelmi elemző és a 2009-es „Wired for War” bestseller szerzője úgy látja, hogy az ukrajnai háború hasonló szerepet játszik, mint a spanyol polgárháború, amely az új technikák és technológiák főpróbájaként szolgált a háború előtt. Második világháború. A modern tankháborút és a légi bombázást – ahogyan azt Pablo Picasso drámai életműve, a Guernica is megörökítette – vitathatatlanul a spanyol olvasztótégelyben kovácsolták.

"Van egy kis vita a védelmi körökben, hogy Ukrajnában igen, vannak drónok, de lövészárkok és ágyúk is, szóval valójában semmi sem változik" - mondta Singer. „Olyan ez, mintha 1936-ban Spanyolországra néznénk, és azt mondanánk: „Még mindig puskát használnak”, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy egyesítik ezeket az új technológiákat, például a légi bombázást.

Miközben Ukrajna és Oroszország harcol, Singer azt mondta: "mindenki más figyel és tanul. És nem az árkokról figyelnek és tanulnak, hanem a drónok és a mesterséges intelligencia használatáról, valamint arról, hogy ezeket hogyan hozzuk össze" - mondta.

Ukrajna több tucat nyugati védelmi és technológiai vállalatot vonzott, akik szeretnének tesztelni – vagy meghirdetni – kínálatukat élőtűz-helyzetben. „Ha a vállalatok tenni akarnak valamit a védelmi innovációk terén, akkor Ukrajnában kell lenniük” – mondta Nataliia Kushnerska, a Brave1 operatív igazgatója. „Ukrajna egyértelműen a legdinamikusabb innovációs ökoszisztéma a világon.”

Az egyik ilyen vállalat a Quantum Systems, egy cég, amely 400 felderítő drónt telepített Ukrajnában, és szerződést kötött további 800 szállítására, és végül egy gyár felépítésére az országban. egy misszió az országban a múlt hónapban.

A cég egészen a Szilícium-völgyig vert hullámokat: a német-amerikai milliárdos, Peter Thiel befektető, Seibel pedig a Sequoia kockázatitőke-társaság megbízottjaival találkozott közvetlenül azelőtt, hogy leült volna a POLITICO-val az irodájában, egy zömök, drónokkal teli épületben. ipari park München mellett.

A Quantum Systems drónjai drágák, darabonként 200 000 eurót érnek, de mesterséges intelligenciát használnak az elektronikus hadviselés leküzdésére előre feltöltött térképekkel és tereptárgyakkal, hogy navigálhassanak egy GPS-eltagolt környezetben, és gépi látással jelöljék meg az ellenségeket. „Teljesen kivonhatja az operátorokat a körből” – mondta Seibel.

Míg a Quantum System drónjai csak megfigyelőkként működnek, Seibel szerint az ukrán tapasztalatok meggyőzték, hogy alapítson egy új céget Stark Defense néven, hogy önálló fegyvereket fejlesszen ki teljes ütési képességgel. „Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeink a jövőben kínai háborús robotok ellen harcoljanak, nekünk magunknak kell nekiállnunk és robotokon dolgozni” – mondta. Lényeges, hogy Stark rendszerei „képesek lesznek ember nélkül is működni – tette hozzá –”.

Elismerte, hogy ez ellentmondásos megközelítés. „Meg fogjuk készíteni az alapot, hogy ez lehetséges legyen, de végül nem az én döntésem” – mondta. "Ha a német kormány döntése az, hogy nem rendelkezhetünk autonóm fegyverekkel úgy, hogy nincs ember a hurokban, akkor ezt nem fogják használni."

A Stark bizonyos mértékig még „lopakodó” módban van – toboroz, kockázati tőkebefektetést keres –, de elméletileg rövid időn belül képes lenne termékeit bevezetni – mondta. „Mindig bevetjük, amikor úgy gondoljuk, hogy készen áll arra, hogy életképes legyen, és amikor az ukránok úgy döntenek” – mondja.

A cég tesztelte már drónjait Ukrajnában?

– Talán – mondta Seibel.

Autonóm fegyverek: „Nemzedékünk Oppenheimer-pillanata”
Az Ukrajnában zajló eseményeket figyelő emberek között vannak olyanok is, akik meg akarják akadályozni, hogy a technológia valaha is megvalósuljon. Április végén 143 ország küldöttei csatlakoztak aktivistákhoz, akadémikusokhoz és legalább egy újságíróhoz a bécsi Hofburg császári palota kariatidákkal díszített termében, hogy részt vegyenek a valaha volt legnagyobb autonóm fegyverrendszerekkel foglalkozó konferencián.

A 19. századi Ferenc József császár mellszobra fölött egy képernyő digitális képeket jelenített meg a városokat pusztító autonóm drónokról, tűzijáték-szerű hatásokkal. A közelben az ausztriai születésű Schwarzenegger terminátorának kékes kivágása ragyogó vörös szemekkel és csontvázas acélvigyorral rögzítette a látogatókat.

„Ez a mi generációnk „Oppenheimer-pillanata” – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az egybegyűlt hallgatóságnak. „Az autonóm fegyverrendszerek hamarosan betöltik a világ csatatereit… A technológia versenygyorsasággal halad előre, míg a politika lemaradt.”

Átadta a szót Jaan Tallinnnak, egy észt technológiai vállalkozónak, aki óva intett az MI által jelentett veszélyektől. Az autonóm fegyverekkel (vagy gyilkos robotokkal, ahogy kritikusaik nevezik őket) az a kockázat, hogy „öngyilkos fegyverkezési verseny” indul a nagyobb autonómiáért – mondta. A tömeggyilkosság gépesített, könnyű ügy lesz. A mesterséges intelligencia által vezérelt drónokat merényletek során vagy civileket célzó terroristáknál vetik be. „Amikor a sebességet választja, feladja az irányítást” – mondta Tallinn.

Anthony Aguirre, a Tallin által támogatott agytröszt, a Future of Life Institute ügyvezető igazgatója számára nem annyira az a probléma, hogy most mi történik Ukrajnában, hanem az, hogy mi lesz, amikor olyan nagyhatalmak, mint Kína és az Egyesült Államok beszállnak a játékba. . „Ha egy szállítókonténerben félmillió drónt találunk, amely nagyjából félmillió embert ölhet meg, akkor az tömegpusztító fegyver” – mondta.

A megoldás – mondta Schallenberg az esemény után adott interjújában – „egy jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz” – egy szerződés, amely betiltja a teljesen autonóm fegyvereket, amelyek működését nem lehet előre megjósolni vagy megmagyarázni (az AI algoritmusok köztudottan átláthatatlanok).

Alexander Kmentt, a konferenciát szervező osztrák diplomata kijelentette, hogy a cél az, hogy betiltsák „olyan fegyvereket, amelyeket úgy terveztek, hogy azokat a nemzetközi humanitárius joggal összhangban ne lehessen használni”.

Az osztrák külügyminiszter elismerte, hogy sok ország, köztük az Egyesült Államok és Oroszország ellenzi a kezdeményezést, és ezt a konferencia során egyértelművé tette.

Tavaly nyáron Kathleen Hicks, az Egyesült Államok védelmi miniszter-helyettese bejelentette, hogy a Pentagon több ezer „elnyerhető, autonóm rendszer” kiépítésére törekszik, amely képes „leküzdeni [Kína] legnagyobb előnyét, a tömeget”. Május elején az Egyesült Államok légierejének titkára, Frank Kendall egy mesterséges intelligencia által vezérelt F16-oson utazott , amely a szolgálat 1000 pilóta nélküli harci repülőgépből álló flottájának korai változata, és az elsőt 2028-ra vetik be. állítólag puskával felszerelt robotkutyákat tesztelnek, amelyek képesek átvizsgálni a csatateret célpontok után, mielőtt engedélyt kérnének a támadásra .

2023 elején a francia Védelmi Innovációs Ügynökség pályázati felhívást írt ki két nemzeti erőfeszítésre kamikaze drónok fejlesztésére, amelyek egy részét a következő hónapokban Ukrajnába szállítják. Csütörtökön pedig a Bundestag várhatóan megkezdi a „Drónhadsereg építése” című indítvány megvitatását.

Kína is mesterséges intelligenciával kiegészített drónokat fejleszt. Hadserege olyan drónokat tesztelt, amelyek képesek voltak robbanásszerű támadást végrehajtani, miután elválasztották őket kezelőiktől. A Tajvani-szoros túloldalán Tsai Ing-wen tajvani elnök azt mondta, hogy „ nagy inspirációt ” merített az autonóm fegyverek ukrajnai használatából, és ígéretet tett arra, hogy megszünteti a drónok közötti különbséget Pekinggel. Irán és – természetesen – Oroszország is azon dolgozik, hogy az AI-t a flottájába integrálja.

„Az a tény, hogy talán nem mindenki ért egyet a legelején, talán akadály, de nem kifogás” – mondta Schallenberg. A taposóaknákról és a kazettás lőszerekről szóló korábbi szerződésekre mutatott rá példaként olyan szabályokra, amelyek – bár nem mindenki – köztük az Egyesült Államok – által támogatott, a tisztesség alapvonalát támasztják alá. „Azok az országok, amelyek nem tartják be a szabályokat – még ha nem is ratifikálták a szerződést –, most kötelességüknek érzik magukat, hogy magyarázkodjanak” – mondta.

Singer, a katonai futurista számára az autonóm fegyverekről szóló Rubicont már átlépték. „Az autonómia volt ez a nagy piros vonal, és nagy huncutkodás nélkül léptük át” – mondta.

„Ha a jövőkép több robotrendszert használ egy hosszú póráz végén – fizikai vezeték vagy vezeték nélküli… Az ellenség elektronikus vagy kiberhadviselés útján fogja elvágni ezt a vezetéket” – tette hozzá. "Akkor választhat, hogy nem tesz semmit, vagy nagyobb autonómiát keres."

A bécsi konferencián Ukrajna delegációja nem nyilatkozott, de Fedorov a POLITICO-nak azt mondta, nem hisz az ilyen technológiák korlátozását célzó gyors döntésekben, mert ezek aktívan fejlődnek, és még mindig nincs stabil tapasztalat arról, hogy milyen negatív hatást gyakorolhatnak. ”

"Biztos vagyok benne, hogy az AI használatának korlátozásának kérdését meg kell oldani" - mondta. – Győzelmünk után.