1983 Szeptember 26 amikor NEM tört ki a III. világháború

Stanislav Yevgrafovich Petrov
Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.

A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés a gonosz birodalmaként emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i csillagháborús beszéde után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja az elrettentés egyensúlyát és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.

Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. (Megjegyzem, nekem is betette volna a plafont, pedig elég jól tűröm a stresszt - a szerk.)
Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.

Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.

2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USA-ban.

A történet közel tíz évvel a Szovjetunió felbomlása után, 1998-ban kapott csak nyilvánosságot. Petrov sokak szemében hőssé avanzsált, azonban a ma egy Moszkva melletti településen, nyugdíjasként élő egykori tiszt nem tudott mihez kezdeni a hirtelen jött népszerűséggel. „Amikor az emberek azt kezdték el nekem mondani, hogy a tévében hősnek tartanak, meglepődtem. Soha nem gondoltam ezt magamról – én csak a munkámat végeztem” – nyilatkozta Petrov még 2011-ben.

Rövid dokumentumfilm részlet:
https://youtu.be/L9RrTzcDcw0