Tévedések, hamis, vagy félrevezető kifejezések az önkormányzati pénzügyek kapcsán, melléjük pedig a valóság:

1. kifejezés: “Kormányzati elvonások”
A kormány egyetlen bevételi tételt vett vissza az önkormányzattól, a gépjárműadót. A gépjárműadó állami adónem, amit 2020 előtt az önkormányzat szedett be, de jelentősebb részét az államnak már akkor is tovább kellett utalnunk. A kormány 2020 előtt itt hagyta ennek az adónak egy részét, amit aztán járvány miatt teljesen magához vett. Azóta többször jeleztük a kormánynak, hogy mivel a mi útjainkat is terhelik a járművek, szeretnénk visszakapni ennek az adónak a ránk eső részét, és a jövőre nézve mutatkozott is kormányzati nyitottság erre. Az összes többi sokszor emlegetett döntéssel az állam nem vont magához forrásokat, hanem az embereknél, vállalkozásoknál hagyta a pénzt ezzel is segítve őket a válság idején. Szerintem egy felelős önkormányzatnak is meg kell tennie ezt ilyen nehéz időszakban, nem véletlen, hogy bizonyos területeken mi előbb meghoztuk ezeket a döntéseket, mint, ahogy az állam elrendelte volna (pl. parkolás, adóemelés elhalasztása, díjak befagyasztása, bérleti jogviszonyok meghosszabbítása). Az önkormányzat nem öncél ugyanis, hanem egy polgáraiért működő, őket szolgáló, közösséget összefogó, döntésképes (!) szervezetrendszer. Az állami döntések költségviselési arányaiban érdemes megállapodnia az államnak és az önkormányzatoknak.

2. kifejezés: “A kormány elvette az iparűzési adó felét”
A kormány nem vette el a HIPA felét, hanem lecsökkentette annak hányadát 2-ről 1%-ra, de kizárólag (!) a kis- és középvállalkozások számára. Ez a pénz tehát nem a kormánynál van, hanem a kis- és középvállalkozóknál, cégeknél, így a fehérvári KKV-knál maradt. Az településről településre változik, hogy mekkora hányada ez a teljes iparűzési adónak, de Székesfehérváron nemhogy nem a fele, hanem mindösszesen kb. 15%-a a teljes HIPA bevételünknek, hiszen a HIPA jelentős részét a nagyvállalatok fizetik meg, amelyek cégek esetében a mérték maradt 2 %. Nem kellemes ez a kiesés sem, de Fehérváron biztosan nincs szó “felezésről.” A települések döntő része pedig kompenzációt kapott az államtól a bevételkiesés miatt. A legfontosabb kompenzáció azonban nem más, mint maga a gazdasági növekedés. Az ugyanis magasabb adóbevételeket jelent és fenntartható fejlődést eredményez. Az emberek, a vállalkozások, az állam és az önkormányzatok közös sikere, hogy ezt 2021-ben el is értük. Ennek nyomán az önkormányzatoknak is nőttek az iparűzési adóbevételei 2021-ben.

3. kifejezés: “A kormány megduplázta a szolidaritási hozzájárulást”
Ha valaki csak az összeget nézi, és nem ismeri az önkormányzati rendszert, akkor valóban úgy tűnhet, hogy kétszer annyit kellett fizetnünk tavaly, mint 2020 előtt. Csakhogy egy önkormányzati vezetőnek tudnia kell, hogy ezzel párhuzamosan a kormány eltörölte az ún. “beszámítás” intézményét, vagyis azt, hogy nem adta oda ezeknek a településeknek az összes nekik járó működési támogatás egészét, mert magas az adóerőképességük. A kormány immár átutalja a teljes támogatást, viszont ennyivel több szolidaritási hozzájárulást kell befizessünk. Magyarul annyi történt, hogy két Excel rubrikából egyet csinált az állam, arányaiban ott állunk szolidaritási hozzájárulás tekintetében, mint 2019-ben. Növekedés egyébként akkor képzelhető el a képlet alapján, ha a gazdaság növekszik és ezzel együtt az adóbevételünk is. Fontos egyébként, hogy 2022-ben - a járványidőszakban visszaeső adóbevételeink miatt - 3-400 millió forinttal levesebbet kell fizetnünk, mint tavaly. Magam a szolidaritás elvével igen, de a hozzájárulás mértékével nem értek egyet, azt eltúlzottnak tartom. Ez a probléma egyébként 2010 előtt is létezett, hiszen akkor is volt ilyen jellegű elvonás Fehérvártól, csak más volt a jogcím elnevezése. Fontos, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékéről, felhasználásáról a jövőre nézve tárgyaljunk, hiszen 5,3 milliárd forint sok pénz. Jó lenne - az álláspontom szerint egyre inkább szükséges - agglomerációs gondolkodás keretében, a környező településeket bevonva felhasználni ezeket a forrásokat. A tárgyalásoknál azonban nem növeli az érintett önkormányzatok esélyeit, ha folyamatosan féligazságok hangoznak el. Ez magától is problémás kérdéskör, felesleges hozzákölteni.

4. kifejezés:
“A kormány nem ad kompenzációt az önkormányzatoknak./A kormány csak a fideszes vezetésű városoknak ad kompenzációt.” - Egy települést kétféleképpen lehet kompenzálni a kiesett bevételekért. Az első, hogy a kormány kisegíti X, szabad felhasználású összeggel, ezt hívjuk működési támogatásnak, az önkormányzat arra kapja, hogy fenntartsa a kötelező feladatainak ellátását. A másik, hogy a kormány ad Y összeget meghatározott célra, ez többnyire fejlesztéseket jelent, ezt a pénzt csak arra tudjuk költeni, amire a kormány adta. Az első fajtából is osztott bőséggel a kormány, többnyire kis- és középtelepüléseknek, mivel náluk általában amúgy is szűkösebb a kassza. De kapott ilyen támogatást az ellenzéki vezetésű Pécs, Szeged, vagy épp Salgótarján is. A mostani egyeztetések is azt mutatják, hogy az adókedvezmény utáni kompenzációt 2022-ben is a tavalyihoz hasonlóan megkapják a települések. Székesfehérvár, Budapest, Győr viszont ilyet nem kapott, mivel nagyon magas ezen városok adóerőképessége és a kormány szerint mi ki tudjuk gazdálkodni az üzemelésünket a visszaesések mellett is, ami egyébként felelős gazdálkodás mellett igaz is. Fontos azonban, hogy mivel az adóerőképesség egyszer már figyelembe lett véve a szolidaritási hozzájárulásnál, a KKV szektornak adott adókedvezmény esetében, szerintem tehát minden településnek járna a kompenzáció. Remélem, hogy ezt idén is, ha nem is működési támogatásként, de fejlesztések tekintetében ezek az önkormányzatok, köztük mi is meg fogjuk kapni.

5. kifejezés: “a kormány kivérezteti az önkormányzatokat.”
A kormány 2014-ben pártszínekre való tekintet nélkül kivásárolta az adósságban úszó önkormányzatokat a hitelcsapdából. Székesfehérvár esetében 14 milliárd 205 millió forint átvállalásáról szólt ez a döntés, ez költségekkel és kamatokkal együtt mintegy 18 milliárd forint segítséget jelentett városunknak. Ha ez az adósságrendezés nincs, azóta is fizetnénk a városi tartozásokat, ilyen mértékű önkormányzati fejlesztésekről és programokról pedig maximum álmodozhatnánk. Nem vitatom, hogy vannak települések, amik nagyon nehéz anyagi körülményekkel küzdenek, mert bár természetesnek vesszük, de Fehérvár a hazai mezőnyben valóban brutálisan erős gazdasági hátérrel rendelkezik, ami a legtöbb településnek egyszerűen nem adatott meg. Igaz, ezt a nagyságrendű ipart nem adják ingyen, sokak, sok évtizedes egymásra épülő munkájának eredménye. Nagyon sokat tett és tesz érte a város és elszenvedi a negatív következményeit (közlekedés, környezeti terhelés) is. Emellett rengeteg munkahelyet biztosít a fehérvári és az agglomerációban élő emberek számára, magyar viszonylatban átlag feletti béreket és fejlesztési forrásokat a városnak. Megjegyzem, hogy minden városvezető elődömet köszönet és hála illet ezért, hiszen mindannyian hozzátettek valamit ehhez az előnyös helyzethez.

Források:
http://www.atv.hu/videok/video-20220106-nehez-helyzetben-vannak-az-onkormanyzatok-az-elvonasok-miatt

Dr. Cser-Palkovics András Facebook
https://www.facebook.com/photo?fbid=468652361283986&set=a.429214171894472