TÖRTÉNELEM, A MAI ESTE MÖGÖTT

A 1848-as szabadságharc idején a magyar kormánynak bizony minden segítő kézre szüksége volt, ha mégoly véres is volt az a kéz.
Rózsa kiváló érzékkel tudta, hogy eljött az ő ideje. Felajánlotta hát a maga és serege (mert addigra már ilyenje is volt) szolgálatait Kossuth Lajosnak, akitől cserében teljeskörű felmentést kért büntetései alól. Döbbenetes módon a hirtelenjében összehívott bizottság rábólintott az ötletre
1848-ban személyesen Kossuth Lajos kereste meg a szegedi betyárvezért, mert a honvédség nem bírt a Délvidéket megszálló, kegyetlenkedő szerbekkel. Rózsa Sándor vállalta a felkérést, hogy védje meg a hazát, cserébe amnesztiát, menlevelet kapott, amelyet Kossuth maga állított ki. Így 1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány ( OHB )mentelmével a betyár és mintegy 150 fős különítménye a honvédek oldalán belépett a háborúba, és a karikás ostorral, pisztollyal felszerelt szabadcsapat elsősorban a déli szerbek ellen küzdött, és amellyel országos hírre tettek szert.

A legenyhébben fogalmazva is különös kis sereg pedig meglepően ütőképesnek bizonyult.
Az ijesztő arcú, furcsa ruhában lecsapó markos legények eleinte könnyedén megfutamították az ellenséget. Sajnos azonban a betyárvér nem vált vízzé, és a szabadságharcos megbízatásnak alig egy hónap alatt végeszakadt.