Ahol Magyarország az életet jelenti.

Tegnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutattuk a Hungary Helps Programról szóló dokumentumfilmet.

Ez a cím nem túlzás, és nem pusztán egy erős mondat. Az elmúlt évek során számos alkalommal tapasztalhattuk meg, hogy azokban a közösségekben, ahol jelen vagyunk, Magyarország valóban az életet, a megmaradást és a reményt jelenti.

A film több mint nyolc év munkáját sűríti képekbe és történetekbe: 65 országban, közel 400 megvalósult projekt, és több mint 2,5 millió emberi sors áll mögötte. De számunkra ezek nem statisztikák, hanem arcok, közösségek és személyes találkozások.

A magyar kormány kezdettől fogva abban hitt, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van. Abban, hogy a szülőföldön maradás lehetőségét kell megerősíteni, és hogy a valódi szolidaritás nem távolról, hanem jelenléttel, felelősséggel és partnerséggel valósul meg.

Különösen igaz ez akkor, amikor üldözött keresztények közösségeihez érkezünk. Az ő támogatásuk nemcsak humanitárius kötelesség, hanem annak a felismerése is, hogy mindez egy tágabb keresztény civilizációs küzdelem része. Egy olyan küzdelemé, amely az emberi méltóság, a hit, a család, a közösség és a megmaradás védelméről szól.

Ezért ez a küldetés nem zárulhat le. A missziónak folytatódnia kell a jövőben is, mert a világ válságövezeteiben ma is emberek millióinak jelent reményt, ha tudják: nincsenek magukra hagyva.

Hálás vagyok mindazoknak – hazai és nemzetközi partnereinknek, egyházi és civil szervezeteknek –, akik velünk együtt dolgoznak ezért a küldetésért.

Ez a film róluk is szól. Azokról, akik hisznek abban, hogy a segítségnek arca van, és hogy a remény mindig továbbadható.