Ma Európát ünnepeljük.

Május 9. az európai egység és béke jelképe, az 1950-es Schuman‑nyilatkozat évfordulója. Ez indította el azt a történelmi folyamatot, amely végül többek között az Európai Unió létrejöttéhez is vezetett.

A nyilatkozat névadója, az egységes Európa egyik alapító atyja, Robert Schuman (1886–1963) meggyőződéses katolikus-keresztény volt, aki a politikát elsősorban nem a hatalomgyakorlás eszközének, hanem erkölcsi felelősséggel járó szolgálatnak tekintette. Hitét nem választotta el közéleti szerepétől: mindennapjait az imádság, a szentáldozáshoz való járulás, és az Isten iránti engedelmesség határozta meg.

„A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.” – fogalmazott egykor Robert Schuman.

Néhány évtizeddel később XVI. Benedek pápa (Joseph Ratzinger) már arra az egyre inkább keresztényellenes kulturális folyamat veszélyére hívta fel a figyelmet, amely – kezdetben rejtett, később egyre nyíltabb módon – elszakítja Európát civilizációs örökségétől.

Nádor Koppány Zsombor (2023) az "Új evangelizáció és kultúra: A keresztény üzenet létjogosultsága és dialógusképessége a posztmodern társadalomban" c. című könyvében XVI. Benedek pápát idézi, aki rámutatott: noha a kereszténység nem Európában született, történelmileg itt formálódott ki a legmélyebb kulturális és szellemi hatása, ezért Európa és a keresztény hit sorsa különleges módon összefonódott.

Ugyanakkor a megboldogult pápa elismeri, hogy ez a kereszténységgel átitatott Európa bontakoztatta ki a tudományos racionalizmust is, amely napjainkra sok esetben funkcionális racionalizmussá vált; vagyis egy olyan gondolkodásmódot népszerűsít, amely csak az empirikusan mérhetőt ismeri el racionálisnak, és Istent kiszorítja a közgondolkodásból (Nádor, 2023).

Ez a funkcionális racionalizmus erkölcsi zavart eredményez, mert kizárólag az empirikusan mérhetőt tekinti racionálisnak, így az erkölcs másodlagossá válik, s többé már nem az igaz és a jó rendjében gyökerezik, hanem pusztán következmények kalkulációjává válik. Így tűnik el a jó mint önálló kategória (Nádor, 2023).

Különösen a mai napon imádkozzunk Európáért, hogy kontinensünk visszataláljon keresztény gyökereihez – vagy Szent II. János Pál pápa szavaival élve:

„Európa, találd meg önmagadat!”