Volt egy ilyen este, hogy a gyerekek már aludtak fent a szobájukban, a szüleim a nappaliban a kihúzott franciaágyon, ahova én a veszekedés után inkább odafeküdtem az édesanyám mellé, mert tényleg ilyen állapotban éltem én, hogy állandóan attól kellett tartanom, hogy Péternek milyen hangulata van.
Mitől féltél Judit? – kérdezte Hajdú Péter.
Hát attól, hogy nem fogja abbahagyni ezt az abúzust és Péter kijött egyébként a szobából, odament a konyhába, kivett egy kést és elkezdett így járkálni késsel a kezében a házban. És emlékszem, hogy az édesanyámmal ott félünk és lapulunk, hogy ebből mi lesz és a gyerekekkel mi lesz. És aztán járkált így öt percig, lehet, hogy csak erődemonstráció volt, Isten tudja, nem tudom. Aztán utána lefeküdt aludni. És egyszer apukám volt, aki nagyon megijedt.
Csak hallgatja és hallgatja az ember a beszélgetést. Hallgatja, és nem is tér magához. Szomorú, hogy ezeket Varga Juditnak és az Édesanyjának át kellett élnie Magyar Péter mellett.
Magyar késsel járkált fel-alá. Mégis, de úgy tényleg és komolyan: KI CSINÁL ILYET? DE KI?
És igen, hölgyeim és uraim, ezt az embert, ezt, aki félelemben tartja egy késsel az anyósát és a feleségét, ezt emeli most a balos celebvilág.
Én szégyellem magam helyettük is.