Nézem a Sztárbokszot, a versenyzőket, akik sok esetben nincsenek egy súlycsoportban.

Se a szó szoros, se a szó átvitt értelmében.

(Szegény Jenő pl. 7 kiló mínusszal volt kénytelen bunyózni a túlmozgásos forradalmár ellen.)

Ilyenkor az első pár mozdulat, ütés, vagy a akár a lábmunka alapján megítélhető, hogy ki a jobb; könnyen eldönthető, hogy ki az aki győzni fog.

És ha túl nagy a tudásbeli különbség, ha valamelyik fél gyorsabb, ha nagyobbat üt, ha nehezebb, akkor bizony repül az a bizonyos törölköző.
Hogy megóvja a gyengébbet.
Hogy ne szenvedjen komolyabb sérülést.

Vagy még rosszabb ne történjen vele.

A boksz nem játék, maradandó agysérülést is lehet szenvedni, de kómába is lehet esni, amiből sajnos ritkán szokott felépülni fel a versenyző.

Ilyenkor az edző dolga, hogy bedobja a törölközőt.
Még akkor is, ha előtte a vakmerő résztvevő bátran fogadkozott, hogy nem is visznek efféle tárgyakat a sarokba.

És persze a vezetőbíró is ott van, akinek többek között szintén az a feladata, hogy leállítsa a meccset, ha úgy érzi a tragédia ott kopogtat a csarnok ajtaján.
Inkább egy vesztes meccs, mint a halál..

Nézem a dollármédia szokásos hisztijét Ukrajnával kapcsolatban.

Még több fegyvert akarnak.
Ukrajna különben elveszítheti a háborút.
Mondják.
Visítják.
Hörgik.
Pedig Oroszország és Ukrajna nincs egy súlycsoportban.
Az orosznak több a katonája, a fegyvere, vannak atomtöltetei.
Ukrajna könnyebb, gyengébb, és vesztésre áll.

Meg van fogva.
Szédeleg.

Most kellene bedobni a törölközőt, és leállítani a meccset.

Azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség, nem pedig kegyetlen, és szívtelen edzőkre, akik a haláláig hajszolják.