Egyszerűen szenzációs, ahogy Gyuri bácsi blogja nekiugrott a TV2 híradósának, Andor Évának.
Persze értem én, hogy a gyűlölt ellenséget minden létező módon ütni, vágni, rúgni, csípni, tépni, harapni kell, vagy, hogy szemenszedett hazugságokat is be kell vetni, de akkor ne tolják már ezt a “mi objektív újságírók vagyunk, és kizárólag roppant szigorú szakmai sztenderdek alapján írjuk a nagyívű cikkeinket” bullshitet.
Nem azok; külföldről fizetett propagandisták, szélsőbalos ügynökök, olyan elkötelezett harcosok, akik tiszta szívből gyűlölik a jobboldalt vagy a konzervativ értékéket valló embereket.

De, hogy miről is beszélek?
Akihez nem jutott volna el a hír; a Tények késő esti adása helyett, -valószínűleg- egy technikus balf@szsága miatt nem a tiszta adás, hanem a műsor teljes, koszos felvétele került ki.

Tehát, hogy a szélsőbalos aktivisták is értsék, az ami úgymond a szalagon van.

Minden.

Baki, nyelvbotlás ilyenek.

Erről írtak vagy három cikket a 444-esek, mintha tényleg Magyarország egyik legnagyobb problémája az lenne, hogy egy Andor Éva egy felvétel során bakizott.
Amúgy talán három volt összesen, -mármint baki- én speciel 10-szer ennyit szoktam rontani.

És még igen cifra, a káromkodás területén szerzett tudományomat is bemutatom, mert hát ilyenkor az ember mérges.
Elsősorban magára.

És persze jó oldani a feszültséget is.
Elsősorban magunkban.

A baki ugyanis gonosz szerzet.

Rátelepszik az emberre, elkezdi felőrölni, annyira, hogy a hír- felkonfelolvasó rendesen rá tud görcsölni akár egy viszonylag egyszerű szóra is, annyira, hogy a végén képtelen kimondani azt.

De amíg ezt a bejegyzést írom, számos alkalommal ütök félre.
Nem ügy, igyekszem javítani a hibáimat, és minden bizonnyal egy viszonylag helyesen megírt posztot fogok élesíteni.

Andor Éva nem káromkodott, és amúgy végtelen mennyiségű élő adást -Tényeket- vezetett már le hiba nélkül.

Ami többek annak köszönhető, hogy egyik legtehetségesebb hírolvasó, rendkívül lelkiismeretes, és felkészült szakember.

Meg annak is, hogy az élő adásnak eleve úgy ül neki az ember, hogy pontosan tudja, nincs két vagy több lehetősége. Egyszer próbálkozhat csak, nem vehetik újra az adott konfot.

Más lelkiállapot.

Tudom, mert én is vezettem már élő adást.
Amit a 444 művelt, az kb. olyan, mintha azon kezdenének csámcsogni, hogy egy próbafolyamat során egy táncos elrontja a sorrendet, vagy egy színész elfelejti a szövegét.

Esetleg olyan, mintha én kilopnám a Magyar Jeti egyik roppant színvonalas adásának teljes felvételét és azon röhögnék, hogy Ács Dani hányszor cseszte el a szövegét.

(Nyilván legalább 20-szor, de nem ez a gond a produktummal.)

Hogy világos legyen; a hírműsort ilyenkor felvételről adják, tehát nem ez a verzió ment a televízióban, a bakis, úgynevezett piszkos anyag csak a Tv2 online felületén volt látható.

A végére két dolog.

Az egyik személyes.

Évát régóta ismerem, fantasztikus ember, olyan műveltséggel rendelkezik, mint kevesek, sokszor csak zavartan pislogok, amikor az operák kerülnek szóba; minden operát, karmestert, rendezőt, énekest ismer.

Kívülről fújja a sztorit, vagy, hogy épp melyik művész mikor és melyik szerepet énekelte, esetleg, hogy az adott művet melyik rendező , pontosan hányban tette színpadra.
Szily Laci egy szerencsétlen félművelt bunkó hozzá képest.

És ha már Szily; elmész a búsba Lacika!
Ez a “szipogott egyet” olyan aljas volt, hogy arra szavak nincsenek.

Virágnyelven arra célozgatni, hogy valami cucc lehetett az oka annak 3(!) bakinak..

Szégyelld magad!