Havas Henrik szegény megint nem volt túl szomjas, amikor úgy érezte, hogy mindenképpen posztolnia kell egyet.
Ez amúgy nála mostanság a szokásos ügymenet része.
Érthető; tényleg nem lehet könnyű, amikor mindenhonnan kirúgnak, már a Jobbiknak sem kellesz, és otthonról írogatsz betütükézve összefüggéstelen hülyeségeket.
Ezt a mostani rúdtáncozozást is csak azért hoztam ide, mert a baloldal általában úgy hivatkozik magára, mintha kizárólag ők tudnának késsel-villával étkezni, náluk lenne a szellemi fölény, és valójában ők lennének a kultúra hazai letéteményesei, mi mindössze mucsai bunkók vagyunk, akiket a focin kívül semmi sem érdekel.
Legutóbb ugye Lilu művésznő fejtette ki az ezzel kapcsolatos magvas gondolatait egy Instagram sztoriban.
Ehhez képest szerény személyemet, aki azért csak eltáncolta a Magyar Állami Operaházban Spartacust, Petruchiot, Ivan Karamazovot, Karenint, Gremin grófot, Tybaltot, és számos más főszerepet, lépten nyomon ilyen roppant intellektuális jelzőkkel illetnek.

Persze kizárólag politikai okokból.

A kultúrlények.
A műveltek.
A színházba járók.

Ja, és ha már így összejöttünk; nézzetek meg a legújabb Apáti reagált is.
Köszike.