Négy napja gondolkozom, hogy mit kezdjek ezzel a hmm.. kritikával(?) hisztivel (?) kirohanással (?)..
Az a néhány ember, akivel beszéltem, és akinek adok a véleményére, mind azt tanácsolta, hogy ne foglakozzak a kollegina posztjával (nem a Facebookon találtam, a saját csatornáján volt) ráadásul amíg volt Megafon, mindig amellett voltunk, hogy a saját oldalról érkező csesztetésekre ne reagáljunk.

Kell a francnak a balhé, nem egymást kell izélgetnünk, tulajdonképpen közös a cél, közös az ellenfél, vagy az ellenség, -ahogy tetszik- stb.
De ugye már nincs Megafon, én pedig mindig is hajlamos voltam az okos, józan, megfontolt és jószándékú barátaim tanácsait elegánsan elengedni a fülem mellett.
Ez van.

Szóval!

A Megafon működésével kapcsolatban számos megfontolandó kritika létezik, mi is átbeszéltük ezeket, azt, hogy mit és hogyan kellene máskor, máshogy csinálni.
Ezekkel együtt én mindig mosolygok a közelmúltbeli megvilágosodásokat látva, hiszen mondjuk 22-ben ugyanezek az emberek felállva, vastapsolva ünnepelték a Megafont, nem is véletlenül; az akkori kétharmados arányú győzelemben hatalmas szerepe volt a műhelynek.

Persze nyilván tök kényelmes lefele lövöldözni, minket és nem a kampányt, a kampányfőnököt, a kormányzást, a hibákat, a gazdasági helyzetet hibáztatni.
Nincs a dologban sok kockázat.
Szinte semmi.
A Megafon.
Az a hibás.

22-ben szinte ugyan tökéletes volt, meg éljen, és hajrá, 26-ban meg a Megafon miatt bukott a jobboldal.

Hát persze.

De mondom, vannak, léteznek legitim kritikák, mi is tudjuk, mik azok, mondjuk az megint másik kérdés, hogy annak kell-e ezeket megfogalmaznia, aki fülsértő hangon, 70 decibellel, anyázva provokálta az ellentüntetőket.

(Btw: A kérdezés is egy szakma, tessék nyugodtan az exmegafonos, expatriótás kollégák munkáját tanulmányozni; Dani, Ádám, Sly, Kopasz kiválóan csinálják.)

Utána biztos jó volt a kiemelt helyen állni a várban, meg előtte rengeteg tartalmat gyártani.

Amik nyilván mind kifogástalanok, okosak, szépek, üdék, győzelemszagúak voltak ellentétben Deák Dani, Bohár Dani vagy az én posztjaimmal, és videóimmal, valamint ha kizárólag a kollegina tartalmai lepték volna el a Facebookot, a Fidesz agyoncsinálja a Tiszát.

Hirdetésekre tényleg csak egy mondat; október eleje óta nincs politikai hirdetés, ezt még a Telex is tudja, fura, hogy ezzel pont egy jobboldali kolléga nincs tisztában.

Illetve dehogynem, pontosan tudja, de jól hangzik, jól jön a lincselésben.

Patrióta:
És ez az ami igazán fájdalmas, övönaluli.

Virág ha jól értelmezem azt szeretné, hogy legtöbb feliratkozóval rendelkező jobboldali csatorna megszűnjön.
Illetve ne induljon újra.

Az a Patrióta, ahol rengeteg értékes, izgalmas, szórakoztató anyag született, ráadásul rengeteg munkával, iszonyú mennyiségű energia befektetésével.

Nem szeretnék nagyon hazabeszélni, de egy Apáti reagálon speciel legalább öt napig dolgoztunk. Anyagot gyűjtöttünk, megírtuk, felvettük, megvágtuk, stb.
De ugyanígy dolgozott Vukics, Tóth Máté, Sly, Trombi, Stefi, Janka is.

Többszázezres nézettségű kiváló anyagok voltak a Patriótán.
Nagyon, nagyon jó videók.
Persze biztosan voltak gyengébbek, közepesek is.
De még azok is ezerszer jobbak, informatívabbak, szórakoztatóbbak voltak, mint egy 3 perces telefonba rögtönzött politikai megfejtés..

És az is egy másik kérdés, hogy Virág vágya mit jelentene a szerkesztőkre, a stábra, a műsorvezetőkre nézve, akik között számos családos ember van, és akiknek jelenleg nincs munkájuk fizetésük, ergo nem tudnak miből enni adni a gyerekeiknek, nem tudják a számláikat, az albérletüket, a lakáshiteleiket fizetni.

Persze a big picture, a végső cél, a jövőbeni győzelem szempontjából ez valójában lényegtelen.

Nem fontos.

A lényeg, hogy Virág szenzációs, a Megafon, és a Patrióta meg vállalhatatlan.