“De nem ám a mi hazánkat!”

Az ukrán vezetés átlépett egy határt.
Mi nem kerestük a konfliktust, mégis napok óta Magyarország a céltábla.

De minket sem az elnök, sem a külügyminiszter, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítenek el attól, hogy érvényt szerezzünk a magyarok érdekeinek.

Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában.

Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.

És azt sem engedjük, hogy Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba, mert ezzel a háborút is importálnánk.

Ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Ezt tudják Ukrajnában is. Ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, és ezért fenyegetnek lépten-nyomon.

A válasz Petőfinél.”