Barátaim, szeretteim, családom, és elsősorban jogi képviselőm tanácsára hallgatva, elnézést szeretnék kérni, amiért érzéketlen voltam, és több alkalommal is arról posztoltam, hogy örülök annak, hogy Magyarországon kevés a Mohamed az elsősök között.

(Mentségemre szóljon, hogy megfázásom miatt erős gyógyszereket szedek, amikre inni szoktam.)

Szeretném, ha mindenki tudná, hogy valójában szomorú vagyok, amiatt, hogy hazánkban kevés az illegálisan Magyarországra betörő muzulmán bevándorló.

Ők igenis fontos tagjai lehetnének a társadalmunknak, hiszen egytől-egyig tanult, és okos emberek, akik mindenhol a világon beilleszkedtek, dolgoznak, megtanulták az adott ország nyelvét, és integrálódtak.

A sokszínűség, és az elfogadás olyan fontos értékek, amikkel minden jóérzésű embernek, demokratának rendelkeznie kell.

Én is erre törekszem.

Tudom, hosszú út áll még előttem, de igyekszem tanulni, és jobb emberré válni.

Hajrá Mohamedek, hajrá Sharia, Slava Ukraini, Free Patagonia, a család az család, No Pasarét!