Nyílt levél a döntéshozók részére
Tisztelt Kormány,
Tisztelt Miniszter Úr!

Mint családunk egyik olyan tagja, aki a napi bevásárlásban is részt vesz, azt tapasztalom, hogy valóban érdekes mozgások történtek egyes termékek kiskereskedelmi árazásában az elmúlt másfél évben. A magunk részéről, (mint a legtöbb családnál) elsősorban a multinacionális, külföldi tulajdonban lévő egységeknél szoktunk vásárolni.
A most leírásra kerülő jelenséget több üzletben is szóvá tettem az üzletvezetők felé, persze csak udvariasan, mert tudom azt, hogy az egyes termékek tényleges árazása nem az üzletekben, hanem a multik központjaiban történik.

Furcsa volt számomra, hogy milyen jelenség indokolja azt, hogy egy adott termék (jelen esetben a kedvenc sajtom) ára 2022 elején kilogrammonként 2400 Ft volt, aztán év végére/2023 elejére hirtelen 4220 Ft-ig drágult, majd egy idő elteltével [gondolom, hogy itt már történtek intézkedések] ismét lecsökkent 2500 Forint környékére.

Nem vagyok közgazdasági szakember, nem értek a gazdasághoz, csak annyira amennyire egy 50 éves mikrovállalkozó azzá válik, 20 év vállalkozás során, illetve érdeklődve tanulmányozok bizonyos folyamatokat, legyen az gazdasági, vagy politikai.
Szívesen nézek be a dolgok mögé és keresem a miértekre a választ.

Tisztában vagyok azzal is, hogy az ukrán-orosz háború, az erre adott EU-s lépések....stb jelentős energiaár drágulással járnak, melyek szinte minden termék árára és így mindannyiunk életére hatással vannak.
De ugyanakkor azt is látom, hogy az EU országok közül hazánk esetében szabadult el talán a legnagyobb mértékben az infláció.

De vissza a sajtomhoz.
Szóval amikor ez a brutális drágulás bekövetkezett, a saját lehetőségeimhez mérten némi oknyomozásba kezdtem.
Igyekeztem megnézni, hogy a kereskedelmi láncolatban a termelőktől kezdve, a feldolgozókon és a nagyereskedőkön keresztül a kiskereskedőig, milyen árdrágító események történtek. (Persze az energiaárak és az ahhoz kapcsolódó árak, mint pl a hűtés, raktározás, szállítás...stb díjának emelkedéstől eltekintve). Történt-e adó, termékdíj emelés, vagy az ágazatot érintő egyéb többletköltség, többletelvonás?

Beszéltem egy ismerősömmel, (aki egy hazai tejüzem egyik gazdasági szakembere), hogy neki mi a meglátása? A többszöri beszélgetés ( és némi többletinformáció beszerzése után) az kristályosodott ki számomra, hogy az igazán nagy drágulás nem a nyersanyag felvásárlási illetve nem a feldolgozói részen történt, azaz nem a gazdák és a gyárak, hanem a kereskedelmi ágon drágítottak, azaz a kész termék eljuttása drágult, mire kirakják a fogyasztók elé.

Ezen tapasztalataim birtokában az a gondolat viszont feldühített, hogy esetleg a multik a háborús áremelkedéseket "meglovagolva", azt kihasználva kapva-kaptak az alkalmon és igyekeztek a nem teljesen korrekt árszabályozással extra profitot bezsebelni.
Félreértés ne essék , nem vagyok a profitjuk ellen, és demagóg közhelyeket sem fogok durrogtatni. Tudom, hogy fejleszteni, akár üzletet, akár béreket, normális esetben csak profitból lehet. Azt is tudom, hogy mindenki pénzből él és egy vállakozás is elsősorban haszonszerzés céljából működik.

De.

Ha ezeket a drágulásokat és ezáltal a kiugró inflációt nagyrészt valóban ezek a kiskereskedelmi multi cégek tisztességtelen piaci tevékenysége okozta, (illetve ez a tevékenység hajtotta fel az "indokoltnál" jóval magasabbra) akkor elvárom önöktől, hogy ez a történés ne múljon el következmények nélkül.

Ezért érdemes lenne elgondolkozni ennek a tisztességtelen extra profitnak (legalábbis a nagy részének) az elvonásáról.
Persze nyilván ezen cégek brüsszeli lobbija ismét támadásba lendíti majd ellenünk a politika bunkósbotját és ismét kapunk majd brüsszeli vizsgálatot, de ha valóban komolyan gondoljuk az oly sokat emlegetett szuverenitásunkat, akkor a minimum, hogy nem engedünk ebből!

Javaslom, hogy az adóév lezárultával nézzék meg minden egyes kiskeresekedelmi multi (főleg az élelmiszeripari) árbevételének és eredményének alakulását és amennyiben az előző évekhez képes a haszon aránya jelentős növekedést mutat, úgy vélelmezhető az, hogy ez az extra áremeléseknek volt a következménye, mert a számok ugye nem hazudnak.
Véleményem szerint az így keletekezett tisztességtelen haszon jelentős része elvonható.

Ez egyben intő jel is lenne a későbbiekre vonatkozó próbálkozások megelőzésére, azaz, hogy azok a multik, akiknek szinte mindnyájan ki vagyunk szolgáltatva, ne gondolhassák azt, hogy a "hülye" magyarokat bármikor is "fejőstehénnek" lehet nézni mindenfajta következmények nélkül.

Köszönöm ha elolvassák és esetleg megfontolják javaslatomat.
Tisztelettel " Apa mondta blog".

️A BRICS megállapodott a szervezet bővítéséről.
2024. január 1-től a következő országok lesznek a szervezet új tagjai:
Argentína
Egyesült Arab Emírségek
Egyiptom
Etiópia
Irán
Szaúd-Arábia

Vagyis a…

Dehogy
A kormány miatt CSAK EMELKEDNEK az árak. Ha csökkennek annak valami MÁS okai vannak, de semmi esetre sem a kormány munkája miatt
Lásd:
- benzinár
- forint/euro árfolyam
- infláció

Négy ország, Lengyelország, Magyarország,Szlovakia és Románia tavasszal megállapodott , hogy blokkolják az olcsó és rossz minőségű ukrán gabona behozatalát.
Nem fogjátok elhinni, mi történt.
A románok…

Kedves nyugdíjasok! Szeretném megkérdezni, hogy mennyi most
pontosan a Dobrev által öt éve megígért EU-s minimálnyugdíj összege?
Ti mennyit kaptok? Vagy az csak a DK-s nyugdíjasok kapják?
Köszönöm, ha…

Zsebszótár liberálisoknak

Esik az eső: Orbán.
Aszály van: Orbán.
Nem esik a hó: Orbán.
A rendőrség jogszerűen intézkedik: Orbán.
Karácsony alkalmatlan: Orbán.
Háború van Ukrajnában: Orbán.
Emelkedik az olaj…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média