️ Ismét reflektorfényben a lengyel jogállamiság

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (röviden: LIBE) március 23-ai ülésén ismét a lengyel jogállamiság került terítékre.

️ Mivel az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az EU összekötheti a jogállamisági normák betartását az uniós kifizetésekkel, ezért Lengyelországgal szemben mérföldköveket állítottak és feltételes pénzügyi elvonást alkalmaznak. Az Európai Bizottság feltétele ahhoz, hogy Lengyelország végre hozzájusson a helyreállítási alapból neki járó súlyos összeghez, vagyis 35 milliárd euróhoz, hogy hajtsa végre a Brüsszel által követelt bíróságokat érintő törvényi változtatásokat.

Habár a lengyel kormány január közepén már módosította a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt, még az Alkotmánybírósághoz is hozzá kell nyúlnia. Az értékelések szerint a törvénymódosítás azonban nem ad megfelelő választ a korábban felvetett problémákra. Patryk Jaki kiemelte, hogy míg a bírák kinevezése kapcsán a lengyel jogállamiságot vitatják és blokkolják a forrásokat, addig Spanyolországban és Németországban is hasonlóan működik a bírói tanács tagjainak kiválasztása, a bírák kinevezése.

Különös, hogy míg az Európai Uniónak egy szava sem volt ahhoz, hogy Franciaországban parlamenti szavazás nélkül módosították a nyugdíjtörvényt, Németországban feles többséggel megváltoztatták a választási törvényt, hisz ez teljes mértékben megfelel a jogállamiság követelményeinek, addig a lengyel és magyar jogállamiság állandó vita tárgyát képezi. Felmerül a költői kérdés: biztosan nem húzódik meg a háttérben semmilyen más indok?

Hidvéghi Balázs nagyon jól megfogalmazta a LIBE Bizottság vitájának mögöttes tartalmát: a szakbizottságot nem érdekli az objektív vita, a baloldal csak a saját narratíváját szereti hallgatni, a vita célja pedig, hogy az ősszel esedékes lengyel parlamenti választások közeledtével manipulálja az emberek véleményét.