Az államadósságot nem annak pénzben kifejezett összegében mérik, hanem az ország által egy évben megtermelt bruttó nemzeti termék (GDP) százalékában.

Ez azért van, mert ha pénzben mérnénk, akkor az hibás következtetésekhez vezethetne.

Nézzük például a kenyér ára és a nettó fizetések közötti összehasonlítást - hogy láthassuk, a “pénzromlás” torzító hatását.

A KSH statisztikáiban nettó átlagkeresetre az 1997-es év a legrégebbi találatom - illusztrációnak tökéletes.

A kenyér ára 1997-ben (szintén KSH) 99,- forint volt (normál fehér kenyérről beszélünk). Tavaly pedig 401,- forint. Mondhatjuk, hogy borzalmasan sokat nőtt, négyszeresére! Tragédia, nemzethalál.

De ha megnézzük hozzá a nettó átlagkereseteket (1997: 38.100,-; 2021: 291.800,-), akkor azt látjuk, hogy 1997-ben 384, tavaly 727 kilogramm kenyeret vehettünk egy átlagfizetésből. Tragédia? Nemzethalál?

No.

Hát hasonlóan ehhez érdemes kezelni az államadósságról szóló információkat. Soha nem a pénzben kifejezett összeget nézzük, hanem azt, hogy mink van, mekkora értékteremtés áll az adósság visszafizetésére rendelkezésünkre. A világon mindenhol, minden statisztikai kiadvány - az általam most, itt hivatkozott Eurostat is - így számol.

Azt láthatjuk, hogy Magyarország államadóssága csökkent.

Nem nőtt, csökkent - leírom még egyszer.

Miközben Németországé, Szlovákiáé, Romániáé, Litvániáé, Csehországé nőtt, Magyarországé csökkent.

Nem meglepő, hogy több, mint 200%-os államadósságával az európai listát Görögország vezeti, de Olaszország 150%-os adata, vagy a 119%-os Franciaország, esetleg a 110%-os Belgium már elgondolkodtató, ahogy az is, hogy Ausztriának magasabb az államadóssága, mint nekünk.

És ne feledjük: a 2002-2010 közötti időszakot, amikor szomszédaink - és Lengyelország - gyakorlatilag állva hagytak minket a fejlődésben - évről-évre 6-7% közötti gazdasági fejlődést produkáltak, miközben mi a nulla környékén táncoltunk -, egy a fejlődéshez egyáltalán nem kedvező nemzetközi környezet követte:
A 2008-as gazdasági válságból való kilábalás időszakát további gazdasági válságok, 2019-2020 után a Covid, most pedig a minden eddiginél durvább energiaválság.

Ebben a környezetben sikerült Magyarországnak folyamatosan az Európai Unió élvonalában teljesítenie az éves gazdasági növekedésben, és szinten tartani, illetve csökkenteni az államadósságot.

Teendő még van bőven, de jó ha tisztában vagyunk a tényekkel!