Nicholas Tate gondolatai az oktatásról.

A konzervatív oktatáspolitika 15 pontja (Nicholas Tate)

1. Az oktatás önmagában is értéket képvisel, lényege, hogy segítse a fiatalokat a tudás megszerzésében, valamint az igazság, szépség és jóság megértésében. Minden más másodlagos: másodlagos a foglalkoztathatóság, a „bolygó megmentése”, a mentális egészség, a politikai felelősségvállalás, stb – ezek is fontosak, de másodlagosak. Az oktatásnak nem célja, hogy megoldást nyújtson vélt vagy valós bajainkra; nem célja, hogy átvegye a szülők szocializációs szerepét; nem célja, hogy átformálja a társadalmi attitűdöket; nem célja, hogy megoldja a világ problémáit; nem célja, hogy növelje a GDP-t; és nem célja, hogy megszüntesse az egyenlőtlenségeket. Lehetnek remények egyes társadalmi változásokkal kapcsolatban, de ezek az oktatás hosszú távú mellékhatásai lehetnek csak.

2. Az oktatás fő célja, hogy megismertesse a fiatalokat „az emberi megértés fő nyelveivel” – a történelem, a természettudományok, a művészet, a matematika, az etika és a filozófia nyelvével. Az oktatás fókusza nem eshet a tanuló közvetlen környezetére, azon túli szféra.

3. Az ítéletalkotás alapja minden esetben az értelem és az objektivitás, nem pedig az érzelmek és az ízlés.

4. Az oktatásnak az intellektuális erények fejlesztésére kell törekednie: őszinte kíváncsiság, türelem, intellektuális becsületesség, pontosság, szorgalom, összpontosítás, kételkedés, a cáfolat elfogadására való hajlandóság, a véleménynyilvánítás szabadsága, az igazság szeretete.

5. Az iskolai tanterv fő komponensei a tudományos tananyagok, amelyet a gyermek fejlettségének megfelelő szinten tanítanak, valamint a testmozgás. Az iskola nem veheti át azokat a szerepeket, amelyek hagyományosan a szülőkre tartoznak.

6. A tanterv tudományos tartalmát a különböző diszciplinákon keresztül érdemes tanítani. Az interdiszciplináris tanulmányokat a felsőoktatásra kell hagyni.

7. Az oktatás nemzedékek közötti művelet. Magába foglalja egy civilizáció fő sajátosságainak átadását a tanterv egyes elemein keresztül, hogy az emberek megtanulják, honnan jöttek, és megismerjék saját társadalmuk és az emberiség múltbeli eredményeit. Az oktatás tehát a múlttal folytatott párbeszéd. Nem lehet arra bátorítani a diákokat, hogy a semmiből teremtsenek új világot, erre a lehetőségük felnőttként lesz meg. Eme bevezetést mindenkinek biztosítani kell, képességtől és képzettségtől függetlenül, de a jobban haladóknak meg kell adni a lehetőséget a gyorsabb előrehaladásra, a gyengébb teljesítményűek számára pedig differenciált oktatás kell.

8. A tanterv tartalmának tükröznie kell az országot formáló domináns kulturális hatásokat. Nyugaton ez jelenti az európai és nyugati civilizáció, a görög-római és a zsidó-keresztény örökség továbbadását. Más kultúrákat is meg kell ismertetni a diákokkal, de nem kelthetjük azt a benyomást, mintha minden kultúra egyformán fontos és értékes lenne.

9. Az iskolának segítenie kell a diákok beilleszkedését a saját országukba, és abba a közösségi kultúrába, amely az ott élő emberek közötti interakciókat szabályozza. A konzervatív pedagógusok elutasítják a multikulturalizmus erőltetett ideológiájának hirdetését, de ösztönzik a toleranciát. A globális ügyek is fontosak, de a saját politikai közösségünk az elsődleges, nincs globális állampolgárság.

10. Szükséges, hogy a szülők és tanárok magabiztosan gyakorolják tekintélyüket, és a diákok elfogadják eme tekintély fontosságát; ugyanakkor ez nem jelent „tekintélyelvűséget”. „Demokratikus osztályterem” nem létezik.

11. A tanítási módszereket érdemes jelentős részt az egyes iskolákra és tanárokra bízni, akik figyelembe tudják venni saját helyzetüket és diákjaik helyzetét.

12. Határozottan támogatni kell a szülők iskolaválasztását az állami rendszeren belül és azon kívül is (magániskolák, egyházi iskolák). Egyensúlyt kell teremteni a központi oktatási felügyelet, illetve a lokalizmus között.

13. Az objektív külső normák alapján történő értékelés és minősítés az élet szerves részét képezi, és nem szabad az önbecsüléssel vagy méltányossággal kapcsolatos indokolatlan aggodalmak miatt mellőzni. A tanulók értékelése természetes.

14. Egy oktatási intézmény vagy módszer értékét soha nem szabad pusztán az alapján megítélni, hogy mennyire „innovatív” vagy „előremutató”. Az „izgalmas” újítások az évek során többször fulladtak katasztrofális gyakorlatba, és nem szabad hagyni, hogy automatikusan kiszoríthassák az „unalmas” folytonosságot. A hagyományos módszereket csak alapos megfontolás és a változás előnyeinek és hátrányainak mindenre kiterjedő értékelése után szabad hagyni.

15. Nem szabad eltúlozni az oktatásnak a társadalom átformálására való képességét. Nem a társadalom átalakítása az oktatás célja, hanem az, hogy segítse belenőni a diákokat saját civilizációjukba, kultúrájukba.

(Nicholas Tate: Konzervatív iskola, MCC Press, 2023; az eredeti: The Conservative Case for Education – Against the Current, Routledge, 2017).

Brüsszelből cáfolták Magyar Péter győzelmi jelentését!

A Tisza-kormány tagjai eddig:
Egy sportboltos a belügyminiszter
Magyar Péter sógora az igazságügyi.
Egy rágalmazásért jogerősen elítélt kadarkúti képviselő a vidékfejlesztési.
A külügyminiszter egy volt…

Nagy szerencse, hogy a Tisza-kormány véget vetett az uram-bátyám világnak!! Megígérték, betartják, vannak elveik!
Gondolom Magyar Péter ezért nevezte ki igazságügyminiszternek a nővére férjét, azaz a…

SÚLYOS DÖNTÉSEKET várnak Magyar Pétertől - KOMOLY ÁRA van az EU-s pénzeknek
Te vajon tudod-e, mi az a 27 feltétel, amit Magyar Péternek teljesítenie kell ahhoz, hogy Magyarország megkapja az EU-s pénzeket? Mi zsarolásnak hívjuk, a kormánysajtó pedig SZUPERMÉRFÖLDKŐNEK.…

Végleges a helytartótanács összetétele:
Igazságügyi miniszter a helytartó sógora.
A belügyminiszter, a szerényebb képzelőerejű multisok álmainak netovábbjában, Ausztriában a Decathlonnak volt a régiós…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média