Újra és újra visszatér a közhely, hogy rengeteg magyar hagyta el az országot. Csakhogy amikor végre nem hangulatokat, hanem adatokat nézünk, a legenda megint falnak megy.

️ A térkép nem éves kivándorlási hullámot mutat, hanem állományi adatot. Azt, hogy az egyes EU-országok állampolgárainak mekkora része él egy másik EU-tagállamban. És ebben a tekintetben Magyarország mutatója 3,99 százalék.

Mit jelent ez? Azt, hogy a régióban Magyarország egyáltalán nem az elvándorlóországok közé tartozik, hanem éppen az alacsonyabb mobilitású államok közé.

A keleti blokkban csak Csehország áll alacsonyabban 1,06 százalékkal, Lengyelország pedig pontosan ugyanott van, mint mi: 3,99 százalékon. Vagyis még a sokat emlegetett közép-európai összevetésben sem igaz az a leegyszerűsítő állítás, hogy Magyarország különösen nagy emberveszteséget szenvedne el az EU-n belüli elvándorlásban.

Sőt, a kontraszt még erősebb, ha megnézzük a szomszédos és régiós példákat. Szlovákia már 5,10 százalékon áll, a balti államok mind 5 százalék fölött vannak, Bulgária 11,68 százalékkal közel háromszoros magyar értéket mutat, Románia pedig 16,28 százalékkal több mint négyszereset.

️ Vagyis amit sokan látnak, és amit az adat jelent, nem ugyanaz. A közbeszéd gyakran egyéni történetekből gyárt országos diagnózist, miközben a teljes kép azt mutatja, hogy Magyarország nem európai sereghajtó a kivándorlásban, hanem inkább a visszafogottabb mobilitású országok közé tartozik.

Ez azért fontos, mert ha rosszul azonosítjuk a problémát, rossz válaszokat adunk rá. Ha egy társadalom elhiszi magáról, hogy tömegesen mennek el, abból könnyen lesz önsorsrontó hangulat, politikai pánik és olyan vitakultúra, amelyben a propaganda fontosabb lesz a mérésnél.

A szélesebb európai kép is kijózanító. 2024. január 1-jén közel 13,9 millió EU-állampolgár élt egy másik EU-országban, és közülük a legnagyobb csoportot a román állampolgárok adták 3,1 millió fővel, ami az összes mobil EU-polgár 22 százaléka. Ehhez képest a magyar 4 százalékos arány nem drámai kivétel, hanem kifejezetten mérsékelt érték.

Közben az EU egyik alapelve sem valami hiba a rendszerben, hanem maga a rendszer lényege: „All EU citizens and their family members have the right to move and reside freely within the EU.” A szabad mozgás tehát alapjog, nem pedig automatikusan nemzeti kudarcjelző.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy miért hisszük el ilyen könnyen a túlzó narratívákat, hanem az, hogy hajlandók vagyunk-e végre különbséget tenni hangulat és valóság között. Ha fontosnak tartod, hogy a közéleti viták ne legendákra, hanem tényekre épüljenek, szólj hozzá, vitatkozz, és oszd meg ezt a posztot annak, aki még mindig kész tényként beszél a magyar tömeges elvándorlás mítoszáról.

👇 A kép forrása a komment szekcióban.