1851. december 10-én született Melvil Dewey (eredetileg: Melville Louis Kossuth Dewey, elhunyt: Lake Placid, Florida, 1931. december 26.) amerikai könyvtáros és pedagógus, a könyvtári besorolásra szolgáló Dewey decimális rendszer megalkotója

Dewey a Jefferson megyei Adams Center-ben született Joel and Eliza (Greene) Dewey ötödik, utolsó gyermekeként. Apja suszter volt és egy vegyesboltot működtetett. A legkisebb Dewey egy vidéki iskolába, az Alfred Universitybe járt. A család szegényes anyagi körülményei miatt Deweynak gyerekkorában különböző munkákat kellett vállalnia, de gyakran segített apja üzletében is, ezért tanulmányai abbamaradtak. 17 évesen tanári állást kapott. Hét évvel később, 1870-ben iratkozott be a massachusettsi Amherst College-be, és itt diplomázott 1874-ben.

Az Amherst College-ben többek között gyorsírást is tanult és csatlakozott a helyesírási reform mozgalomhoz. Dewey az angol nyelvi helyesírási reform szószólója volt. A nevét is megváltoztatta Melville Louis Kossuth Deweyból egyszerűen Melvil Duira. Az éttermi étlapokat sok éven keresztül írták Dewey helyesírásában.
Tanulmányai alatt létrehozta a "Library Bureau"-t, ami könyvtári irodaszereket (például minőségi kartotéklapokat) és különböző berendezéseket (például irattartó szekrényeket) adott el, és megállapította az egységes katalóguscédulák méretét.

Amíg 1874-től 1877-ig helyettes könyvtárosként dolgozott az Amherstnél, Dewey megtervezte decimális rendszerét. Ezután elköltözött Bostonba, ahol Fredrick Laypoldt-al és R.R. Walker-rel közösen megalapította és szerkesztette a The Library Journal című folyóiratot, ami az amerikai könyvtárak fejlesztésében és adminisztrációjuk reformjában befolyásos tényező lett. 1883-ban a Columbia College könyvtárosa lett, és a következő évben részt vett a Library Economy Columbia School alapításában. Ez volt az első intézmény, amelyben könyvtárosokat oktattak. Ez a nagyon sikeres iskola 1890-ben a New York állambeli Albanybe költözött, és Dewey vezetése alatt újjáalakult, mint New York State Library School; 1888-tól 1906-ig ő volt az igazgatója a New York-i Állami Könyvtárnak és 1888-tól 1900-ig volt New York állami egyetemének titkára. Közben teljesen átszervezte az állami könyvtárat, amelyik az egyik legszervezettebb lett Amerikában, és megalapította az utazó könyvtárak és képgyűjtemények rendszerét.1890-ben segített alapítani az első állami könyvtár-szövetséget, a New York Library Associationt (NYLA) – amelynek 1890-től 1892-ig az elnöke volt. 1905-ben ment nyugdíjba.

Barátjával, Charles Ami Cutter könyvtárossal részt vett az American Library Association (ALA) megalapításában; mindketten felszólaltak az első ALA konferencián, amit 1876-ban tartottak a massachusettsi Bostonban. Az Egyesült Államokban 1847 óta folyó könyvtár-támogatási program eredményeként kialakult közművelődési könyvtári hálózat szükségessé tette a közös katalogizálás létrehozását. Cutter az ezzel foglalkozó Cooperative Committee elnöke, titkára pedig Dewey lett. Egy idő után anyagi és szemléleti ellentétek miatt feszültté válik Cutter és Dewey viszonya, és útjaik szétválnak. Cutter 1887 és 1889 között az ALA elnöke, és Dewey heves bírálatainak célpontja. 1892 után Dewey lesz az ALA elnöke, Cutter visszaszorul. Az Athenaeummal megromlik Cutter viszonya. Az intézmény újabb keletű sikertelenségéért Cutter adminisztrációs elképzeléseit és extravagáns ötleteit teszik felelőssé.

1878. október 19-én megnősült a massachusettsi Milfordban. Feleségül vette Annie Roberts Godfrey-t, a Wellesley College könyvtároskisasszonyát. 1890-ben fiuk született, Godfrey Dewey. 1895-ben feleségével, Annie-val a New York állambeli Lake Placidben megalapították a Lake Placid Club-ot. 1926-ban pedig Dewey alapított egy floridai klubot is.

Fiával aktív szerepet vállaltak a Téli Olimpia előkészítésében és rendezésében, ugyanis Dewey volt a New York-i Téli Olimpiai Bizottság elnöke.

1922. augusztus 3-án meghalt felesége, Annie. 1924. május 28-án újranősült. Második felesége Emily McKay Beal, aki az első Lake Placid Club alelnöke és menedzsere volt.

1931. december 26-án halt meg stroke-ban.
(Wikipédia)