60/1
Lepergett az első hónap. Megalakult az önkormányzat, létrejött az a struktúra, ami keretet ad az előttünk álló időszak munkájának. Egyrészt elrendeződtek a politikai formációk, másrészt lett alpolgármester, frakciók, lettek szakbizottságok. Nézzük a tanulságokat!

A Grőber Attila és a Mi Hazánk közötti koalíció

2006-ban (sajnálom, de sok szempontból az a dátum az origo) Gyurcsánnyal szemben indult erősödésnek a Jobbik; 2018 után – mivel a Jobbik becsicskult a baloldalnak – kezdett megizmosodni a Mi Hazánk. A Mi Hazánk az elmúlt hónapokban Pápán összemelegedett azokkal a baloldali pártokkal, akik ellen meghatározta az identitását. Ha mostanában egy pápai mihazánkos szavazó nem érti saját pártja mozgását, akkor szerintem nem őbenne van a hiba. Az első következtetés tehát az, hogy Pápán a Mi Hazánk a DK-s polgármesterrel koalícióban kezdi meg önkormányzati szerepvállalását.
Grőber Attila és Marton Sándor a választások óta géppárban repülnek. (2019-ben Grőber Attila – a tőről metszett demokrata - még felelősségre vonta Marton Sándort azért, mert el mert indulni az önkormányzati választáson. Változnak az idők…) Ennek az együttműködésnek egyelőre nehéz megtalálni a magyarázatát. A DK-s frakció Marton Sándorral sincs többségben a testületben. Az érdemi döntésekhez szükség van egy további, a Fidesztől kialkudott szavazatra. A racionalitás azt diktálná, hogy ahol van egy szavazat, ott akad kettő is (az esetleg kialakítható konszenzusról nem is beszélve); Marton Sándort zsarolási pozícióba emelni irracionálisnak tűnik. Különösen annak ismeretében, hogy Marton Sándor vállalkozásainak működési környezete nagyon távol esik a jogszerűtől, ráadásul Grőber Attila utóbbi ténnyel részleteiben is tisztában van.

Az alakuló ülés és a képviselői tiszteletdíjak

Az első hónap legjelentősebb eseménye kétségkívül a képviselő-testület alakuló ülése volt. Grőber Attila még kérdésre sem volt hajlandó indokolni Vadász Krisztina alpolgármesteri jelölését (valljuk be, nehéz is lett volna). Vadász Krisztináról az alakuló ülésen megtudtuk, hogy egymást kizáró álláspontok egyidejű képviseletét is vállalhatónak tartja; a jövőre nézve ebből elég rémisztő következtetések vonhatóak le.
Grőber Attila bizottsági struktúrára és a bizottságok személyi összetételére vonatkozó javaslatait a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Az önkormányzat működtetése a jövőben több pénzébe kerül majd a pápaiaknak, mint eddig: míg korábban 3 bizottságban bizottságonként 8, tehát összesen 24 taggal kellett számolni, addig a jövőben 4 bizottságban bizottságonként 10, tehát összesen 40 pozíció után jár majd a tiszteletdíj. Az a tiszteletdíj, ami ugyancsak jelentősen változik: az alapdíj a polgármesteri illetmény 15 százaléka, a bizottsági elnöki, frakcióvezetői, részönkormányzati elnöki (a 14 fős testületből 8 fő valamelyik felsorolt kategóriába tartozik) pedig a polgármesteri illetmény 30 százaléka lett, ami összességében 50 százalék körüli emelést jelent. A képviselői tiszteletdíjak egyébként 2019 és 2024 között nem változtak, pontosabban nem nőttek.
A tiszteletdíjak mértékéről még két gondolat. Először is érdemes megjegyezni, hogy az alakuló ülés előtti egyeztetésen felhívtuk Grőber Attila figyelmét arra a nyilvánvaló tényre, hogy a polgármesteri illetmény jelentősen emelkedni fog, ám ez őt láthatólag nem érdekelte. Mi az ő hozzáállását tudomásul vettük, 2029-ig a képviselői tiszteletdíjakkal már nem kívánunk foglalkozni. Másodszor nem értettük a kapkodást. A képviselő-testület alakuló ülésének napirendjére a polgármester egyetlen olyan napirend megtárgyalását javasolta, ami nem volt kötelező: a képviselői tiszteletdíjak emelését. A mi álláspontunk szerint ezzel érdemesebb lett volna megvárni a polgármesteri illetmény rendezését és a jövő évi költségvetés lehetőségeinek a megismerését.

Mi várható a bizottsági munka során?

Ahogy felemelkedett a Mi Hazánk csillaga, úgy zuhant össze a Jobbik; az a Süle Zsolt, aki a város ismert katasztrófa turistája volt az elmúlt évtizedben és lefotózott minden kátyút, esők alkalmával autóba vágta magát, hogy tudósítson el nem folyt csapadékgyülemekről, nos az a Süle Zsolt távol került a városüzemeltetéstől, az Ügyrendi Bizottság elnöke lett. A bizottságban ő magyarázza majd meg az aktuális rendeletalkotási kezdeményezés lényegi elemeit, tűnődik hatályról és illetékességről; ő lesz az, aki érveivel sarokba szorítja a Fidesz által jelölt bizottsági tagokat, közöttük olyanokat, akik jogász végzettséggel is rendelkeznek. Nem tudom eldönteni, hogy a bizottsági elnöki posztot Grőber Attila jutalomként vagy büntetésből ajánlotta Süle Zsoltnak.
A bizottságok egyébként leképezik a képviselő-testületi arányokat: a Dk-Mi Hazánk-MSZP-Jobbik stb. koalíció és a Fidesz-KDNP fele-fele arányban osztoznak a helyeken. A bizottsági munkába ezzel akár a konszenzuskényszer is beépülhet: időigényes, aprólékos, türelmes, de eredményt ígérő keretek alakulhatnak ki.

Események októberben

Grőber Attila úgy döntött, hogy egyelőre az összes jeles nap alkalmával ő mondja az ünnepi beszédet. Az önkormányzatiság elmúlt 34 évében nem volt példa arra, hogy a polgármester egymást követő városi ünnepeken beszédet mondjon. (Október 23. azért láthatóan feszélyezte Grőber Attilát. Helyes.) Következik a Magyar Kultúra Napja, aztán a kommunizmus áldozatairól emlékezünk majd, utána pedig március 15.
Mondhatott volna beszédet október 23-án akár alpolgármester asszony is. Becsületére legyen mondva, hogy a sportcsarnok átadásának 25. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen megpróbálta a feladatot. Megpróbálta és mindent értünk. Alpolgármester asszony nagyon szépen olvas (tényleg!), de a tartalomban valaki segíthetett volna. Az meg különösen kiábrándító lehetett a számára, hogy az amúgy is gyér számú érdeklődő között senkit nem leltünk fel azok közül, akikkel egy frakcióban ül az önkormányzatban.

Mi lesz az ígéretekkel?

Grőber Attila 22 éven keresztül volt polgármesterré választása előtt a pénzügyi bizottság tagja. Az önkormányzat gazdálkodását, pénzügyi folyamatait, anyagi lehetőségeit részleteiben ismerte, grandiózus választási ígéreteit annak tudatában fogalmazta meg. Az utóbbi hetekben próbál menekülni a felelősség elől, hisz maga is tisztában van azzal, hogy az az ígéretcunami, amivel a választókat igyekezett elkápráztatni, puszta illúziókeltés volt, semmi több. Ugyanakkor mi nem tehetünk mást, mint folyamatosan emlékeztessük: Megígérted, csináld!
Nos a képviselői tiszteletdíjak emelését nem ígérte meg, de az már megtörtént. A 18 év alattiak ingyenes utazását a helyi járatokon megígérte, az a következő 3 évben biztos nem valósul meg, hiszen a közbeszerzés ennek a feltételnek a hiányában íródott ki. Megjelent viszont egy másik közbeszerzési felhívás is: az önkormányzat kivitelezőt akar kiválasztani a Kossuth utca következő, a Deák Ferenc utcáig tartó 410 négyzetméteres szakaszára. A munka becsült költsége 75-80 millió Ft lesz.
Konklúzió: Grőber Attila kommunikációja szerint kevés a pénz (még a pénzmaradványt is elköltöttük, csodálkozott rá, ami ebben a formában ráadásul értelmezhetetlen megállapítás…), még a 18 év alattiak ingyenes utazására sem futja (pedig megígérték), de a képviselői tiszteletdíjak emelésére (amit nem ígért meg) jut forrás, sőt a jövő évi költségvetés ismeretének a hiányában már a Kossuth utca építése is folytatható. Most akkor van pénz, vagy nincs pénz? Ez nekem nagyon nem áll össze.