️ SZUVERENITÁSVÉDELEM: STOPTÁBLA A KÜLFÖLDI BEFOLYÁSSZERZÉS ÉS POLITIKAI KORRUPCIÓ ELŐTT

Az Országgyűlésnek benyújtott szuverenitásvédelmi törvényjavaslat új fejezetet nyit a Magyarország önrendelkezéséért folytatott küzdelemben. A tét a demokrácia szempontjából is stratégiai: a magyar sorskérdésekről a választók közössége dönt-e vagy korrupt befolyásszerzéssel külföldi érdekcsoportok? A 21. század politikájának új választóvonala ugyanis a szuverenista és a globalista erőcsoportok között húzódik: ezt mutatta hazánkban a 2022-es országgyűlési voksolás és ez lesz a jövő évi választások összefüggés-rendszere is. A globalisták és hazai képviselőik pedig a magyar nemzeti érdekkel szöges ellentétben álló programot képviselnek: béke helyett a háború eszkalációját, a gyermekek védelme helyett genderpropagandát, a magyar családok segítése helyett az illegális bevándorlók korlátlan beengedését támogatják. Az elmúlt időszakban ráadásul egyértelművé vált, hogy a globalista program mögött nemzetközi finanszírozók állnak, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent – és erre a jogalkotónak is reagálnia kell. A geopolitikai helyzet azóta pedig csak tovább fokozódott a Közel-Keleten zajló háború és az illegális migráció által gerjesztett terrorfenyegetettség miatt.

A szuverenitásvédelmi alkotmány- és törvénymódosításokkal az Országgyűlés nemcsak az ország önrendelkezését erősítheti meg a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel szemben. Európai viszonylatban példátlanul transzparenssé válik emellett az is, hogy az egyes választásokon induló szervezetek milyen finanszírozási háttérrel rendelkeznek. A javaslat – a jelenleg is érvényben lévő pártszabályozással összhangban – egységesen, mindenkire nézve ugyanazokat a szigorításokat irányozza elő: a jövőben a pártokra, valamint az önkormányzati választáson induló civil szervezetekre és jelöltekre is azonos előírások vonatkozhatnak.

Választási nyilvántartásba vételekor ugyanis utóbbiaknak is nyilatkozniuk kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására nem használnak fel külföldi támogatást; büntetőjogi tényállás lesz – és akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – a jövőben az adott választással összefüggésben a tiltott külföldi támogatás felhasználása; az Állami Számvevőszék által megállapított törvényellenes finanszírozás esetén pedig a jogsértő a tiltott támogatás összegének kétszeresét köteles megfizetni. A fenti célok, valamint a nemzeti önrendelkezés érvényesülését pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása szolgálja – melynek felállítását a szintén külföldi források felhasználása felett őrködő Integritási Hatóság működését szorgalmazók részéről kritika nem érheti.

A módosítások összességükben tehát a szuverenitás immunrendszerét és - a külföldről finanszírozott politikai korrupció visszaszorításával - a demokratikus választói akaratnyilvánítás érvényesülését szolgálják.