️️ A baloldal csak beszélt a szegénységről, a jobboldal tett is ellene 💪

A hazai balliberális ellenzék folyamatosan növekvő nyomorról, egyenlőtlenségekről és „elviselhetetlen” szegénységről beszél. Gér Mihály a Párbeszéd politikusa egy 2022-es ellenzéki kerekasztal beszélgetésen Magyarország kapcsán úgy fogalmazott „Jelen van az éhezés és nem ritka a gyermekszegénység, az önkormányzatok pedig ki lettek véreztetve, így nem sok forrásuk marad szociális ellátásokra.” Ander Balázs a Jobbik alelnöke szerint „A rendszerbe van kódolva az egyenlőtlenségek közötti növekedés, ha az állam nem avatkozik be. Ha a mostani dogmatikus szabadpiaci elvet követjük tovább, akkor az lesz, hogy egy szupergazdag elit, egyre gazdagabbá válik.”

Azonban a szegénységgel kapcsolatos adatok egészen más képet mutatnak, mint az ellenzék dogmatikus rigmusai, hiszen éppen a nemzeti kormányok idején csökkent legnagyobb mértékben a szegénység, míg a baloldali kormányok alatt nőtt vagy legjobb esetben is stagnált ez a mutató.

Az Eurostat és az OECD is a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek arányát mérő mutatóval vizsgálja annak mértékét egy adott országban. Az indikátor 3 dimenziót ölel fel. Egyrészt a relatív jövedelmi szegénységben élők arányát és számát. Másrészt bizonyos, általánosan használt fogyasztási javakat és szolgáltatásokat anyagi okokból nem élvező népesség arányát és számát. Harmadrészt pedig a munkaerőpiacról kiszorulók vagy igen kis mértékben jelen lévők arányát és számát.

Hazánkban a baloldali kormányzás idején a teljes lakosság 28-32 százaléka volt kénytelen a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának árnyékában élni. Hiába tűzte ki célul az MSZP-SZDSZ koalíció a szegénység csökkentését, említésre méltó sikert nem voltak képesek elérni. Ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott kiszivárgott őszödi beszédében „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

A régió más országai azonban jelentős sikereket értek el 2005 és 2010 között. Például Lengyelország ebben az időszakban 18, Szlovákia 11, Csehország pedig 4 százalékpontos javulást mutatott fel. Eközben a baloldali vezetésű Magyarországon alig 2 százalékpontos elmozdulás volt regisztrálható. Ennek eredményeképpen 2010-re Lengyelország jobb mutatóval rendelkezett, mint Magyarország, holott 2005-ben még 13 százalékponttal volt rosszabb a lengyel adat a magyarnál. Szlovákiával 2005-ben azonos szintről indult hazánk, ám 2010-re 9 százalékpontos előnybe kerültek.

A nemzeti erők 2010-es elsöprő győzelmét követően trendváltozás állt be, ugyanis a kezdeti (2010-es) 29,9 százalékos értékről 2021-re a 19,4 százalékra mérséklődött a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Tehát egy évtized alatt 10 százalékos javulást ért el a Fidesz-KDNP, míg a baloldal kormányzása idején csak stagnált a mutató. Ezzel az eredménnyel hazánk bekerült azon 8 ország közé, melyek az EU2020 stratégiai célkitűzését sikeresen teljesítették. Ennek révén 2021-re hazánkban alacsonyabb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya, mint az EU-27 átlaga (21,7 százalék), továbbá hazánk adatai olyan országokénál is jobbak, mint Olaszország (25,2 százalék), Luxemburg (21,1 százalék) vagy Németország (20,7 százalék). Ausztria 17,3 százalékos értékkel rendelkezik, mely 2018-hoz képest (16,8 százalék) fél százalékos emelkedést jelent. Magyarországon viszont csökkenőben van ez a mutató, ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, akkor hazánk hamarosan utoléri nyugati szomszédját.

Mindez a segélyalapú társadalmat felváltó, munkaalapú közösségszervezés és ezzel összefüggésben a rekordmennyiségű működőtőke-beáramlásnak és a kormány beruházásokat támogató gazdaságpolitikájának érdeme. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán tartott beszédében: „Felléphetünk a fejlett országok közé. Felszámolhatjuk a szegénység maradékát is. Zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk”.