Chris Farrell: az Ukrajnának küldött támogatás növelésével fogy az emberek türelme az USA-ban

Számháború - egy éve tart az orosz-ukrán konfliktus címmel rendezett konferenciát az Alapjogokért Központ, ahol elhangzott: a háború kiterjesztése nem, csak a lokalizációja, és csak az azonnali fegyvernyugvás menthet életeket. Chris Farrell, a Judicial Watch amerikai agytröszt kutatási igazgatója, korábbi hírszerzési tiszt a rendezvényen elmondta, az Egyesült Államokban is véges az emberek türelme, és az Ukrajnának küldött újabb és újabb támogatásokkal ez a türelem egyre csökken, és szerinte a Nyugat elhibázott háborús logikája egyszerűen betolja Oroszországot Kína ölébe.

2022. február 24-én arra ébredt a világ, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Egy évvel később a felek még mindig harcban állnak, és a konfliktusnak egyelőre nem látszik a vége. Magyarország álláspontja a kezdetek óta változatlan: hazánk elismeri Ukrajna szuverenitását, humanitárius segítséget nyújtunk a menekülőknek és az országban maradottaknak egyaránt, ugyanakkor mindemellett mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk a további emberáldozatok elkerüléséért. A vérontásnak azonnal véget kell vetni, hiszen a háború már így is túl sok emberéletet követelt. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika az elmúlt egy évben láthatóan nem vezetett eredményre. Noha már a tizedik szankciós csomag van terítéken, a háborúnak továbbra sincs vége, Brüsszel ígéreteivel szemben Oroszország gazdasága nem omlott össze, sőt, egyes uniós tagállamok még élénkebb kereskedelmet folytatnak az oroszokkal, mint a háború kitörése előtt.

Az Alapjogokért Központ konferenciáján Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ operatív igazgatója köszöntőbeszédében emlékeztetett, egy éve történt, hogy Oroszország semmibe véve a nemzetközi jogot és egy szomszédja területi szuverenitását, teljes katonai erőbedobással megtámadta Ukrajnát. Hozzátette, hogy ez alatt az egy év alatt sok minden kiderült, de még sok válaszra is várunk. „Mi az, ami kiderült ez alatt az egy év alatt? Az orosz támadás nem egy villámháború volt, Ukrajna nem omlott össze hónapok alatt, és kiderült az is, hogy az orosz hadsereg nem olyan erős, mint azt sokan gondoltuk. Kiderült az is, hogy sok megosztottság és vita ellenére a NATO, mint védelmi szervezet jól vizsgázott, mert nem lett belőle háborús szervezet. Ezért is mondhatjuk magyarként, hogy büszke tagjai vagyunk ennek a szövetségnek” – mondta Törcsi.

Horváth József és Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértők egyetértettek abban, hogy ha szigorúan az egy évvel ezelőtti eseményeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy egy téves, rossz információkon alapuló helyzetértékelés vezetett oda, hogy az oroszok elindították ezt a támadást. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint ennek a háborúnak nem lehet nyertese: „az ukrán nemzet és állam ezt a háborút elvesztette a következő 50-100 évre, hadserege, infrastruktúrája és energetikai rendszere súlyos csapásokat szenvedett; az oroszokkal kapcsolatban pedig egy mítosz dőlt meg, hiszen kiderült, hogy nem olyan erősek, mint amilyennek hittük őket”. Robert C. Castel kifejtette, hogy ennek a háborúnak a természete geopolitikai, nem pedig ideológiai vagy gazdasági, mint azt sokan hiszik. Hozzátette, van remény, hogy ne terjedjen tovább a konfliktus, ugyanis „volt egy hidegháború, amikor megtanultuk, hogy pillanatok alatt nukleáris válsággá eszkalálódhat a helyzet”.

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője Chris Farrellel, elemezte a háború jelenlegi állását. Farrell szerint „a háborúnak számos előre nem látott következménye van: Oroszországot mi toltuk Kína keblére, miközben a kínaiaktól vesz fel hitelt az USA, hogy az ukránoknak adja”. Koskovics Zoltán összegzésként megjegyezte: „Gyakran mondják, hogy a békéről tárgyalni bonyolult és nehéz feladat. Ez igaz lehet, de valahányszor ezt halljuk, ne feledjük, hogy a tűzszünet egyáltalán nem jelent hasonló nehézséget. Csak abba kell hagyni a lövöldözést.”