A konzervatív zöldpolitika a nemzetállami és helyi megoldásokat részesíti előnyben.

Szombaton is közéleti programokkal várták az Alapjogokért Központ munkatársai a torockói Double Rise Festival-ra érkező érdeklődőket. Az ukrajnai háború klíma- és energiapolitikára gyakorolt hatásáról beszélgetett Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint Kitta Gergely, az Mathias Corvinus Collegium - MCC Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője Farkas Vajk, a Központ nemzetközi igazgatójának moderálásában.

Deli Daniella helyettes államtitkár elmondta, az ukrajnai háborúból fakadó energiaválság alapjaiban alakította át a klímapolitikáról való gondolkodást. Az ellátásbiztonság most előrébb sorolódott a prioritási listán, azonban erre egy rövidtávú kitérőként kell tekintenünk. Sőt az energiaválság adott esetben még ösztönözheti - mégha implicit módon is - a klímavédelmi törekvéseket, hiszen az energiafogyasztás csökkentésével mindinkább előtérbe kerülnek az energiahatékonysági intézkedések: megújuló energia használata a fosszilis energia helyett, épületenergetikai felújítások, továbbá apró, tudatos döntések a háztartásokban a fűtés, hűtés vagy adott esetben a vízhasználat terén. A már vállalt klímacélok, köztük a 2050-re elérendő klímasemlegesség továbbra is érvényben vannak, azok teljesítéséről nem mondott le sem az Európai Unió, sem Magyarország. A baloldali hangulatkeltéssel ellentétben megfeszített munka zajlik a Kormányban azért, hogy a hazai energia-ellátásbiztonsági igények teljesüljenek, illetve a klímapolitikai céljaink hosszú távon ne sérüljenek.

Kitta Gergely, az MCC Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője szerint, a konzervatív politikai gondolkodás terepe általában az országhatárokon belül található. A konzervatív politika természeténél fogva a nemzeti nyelv, a kultúra megőrzésére, a hazai vállalkozások, családok támogatására fókuszál, ezért a baloldali politikai gondolkodás hagyományosan inkább olyan, a nemzethatárokon átívelő, globális témákat karol fel, mint a genderizmus, a jogállamiság vagy a klímapolitika. Ez az oka annak, hogy az elmúlt évtizedekben a zöldpártok a politikai spektrum baloldalán tűntek fel. A konzervatív klímapolitika elsősorban a nemzetállami és helyi megoldásokat helyezi előtérbe, a progresszívek éghajlatvédelme ugyanakkor a nemzetközi egyezményekre, a globális ügyekre koncentrál.

Kitta Gergely hozzátette, a klímamodellek szerint Európa és azon belül a mediterrán térség és a Kárpát-medence az átlagosánál kitettebb az éghajlatváltozás negatív hatásainak. Régiónkban az átlaghőmérséklet a világátlagnál gyorsabban emelkedik majd, ami nagyobb alkalmazkodóképességet tesz szükségessé. A klímaváltozás olyan jelenségekben érhető tetten, mint a több mint 10 ezer négyzetkilométeren elterülő Homokhátság elsivatagosodása, vagy hogy Zala megye lett Közép-Európa egyik legnagyobb kivitermesztő területe, ez azonban nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás hatásaira ne lehetne felkészülni, és idővel térségünk lakhatatlanná válna. Gergely aláhúzta, az orosz-ukrán konfliktus bebizonyította, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás jelenleg még elképzelhetetlen, de idővel a megújuló energiatermelési módok, az akkumulátor- vagy hidrogéntechnológia remélhetőleg élhetőbb, zöldebb, fenntarthatóbb éltkörülményeket biztosítanak majd az emberiség számára.