Az államfő aláírta az Alaptörvény-módosítást

Vannak olyan helyzetek a politikában, amikor mindegyik félnek igaza van es mindegyik fél helyesen jár el. Ilyen az Alaptörvény mostani, vármegyékkel és az európai parlamenti-önkormányzati választásokkal összefüggő módosításának és aláírásának esete is.

”Kényszerítő ok" valóban nem volt az Alaptörvény módosítására, de az nem is jogi feltétel: a kétharmados országgyűlési többség rendelkezik az ahhoz szükséges demokratikus felhatalmazással.

Egy alkotmánymódosítást pedig a köztársasági elnök csak akkor nem írhat alá, ha az szabálytalanul lett elfogadva. Mivel jelen esetben nem áll fenn közjogi érvénytelenség, ezért az államfőnek alá kellett írnia a módosítást. A kormánypárti parlamenti többség élt alkotmányos felhatalmazásával, legitim indokkal és igazolható célok érdekében (történelmi hagyományok ápolása, takarékoskodás, a választások egyszerűsítése).

Tehát az államfő, az Országgyűlés és a kormány is alkotmányos kötelezettségének és felhatalmazásának megfelelően járt el.