Folytatódik a párbeszéd a Bizottság és a magyar Kormány között

️A jogállamisági jelentésben található kifogások ellenére közeledtek az álláspontok a két fél között

Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi jogállamisági jelentéseit, melyek első alkalommal tartalmaznak az egyes tagállamoknak szóló konkrét ajánlásokat. A jelentés továbbra is elfogult hazánkkal szemben és a Bizottság nem változtatott azon a gyakorlaton sem, hogy a magyar kormánnyal kritikus, előítéletes politikai NGO-k véleményének ad teret a jelentésben. A nemzeti-konzervatív oldalhoz tartozó szakértők, kutatóintézetek – így az Alapjogokért Központ is – elmondhatták véleményüket a jelentés társadalmi vitája során, de abból az uniós testület semmit nem vett figyelembe. A Bizottság valójában csak látszategyeztetést folytat a neki nem tetsző civil szereplőkkel.

A Magyarországról szóló jelentés kapcsán sajnálatos, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a magyar kormány által az elmúlt hónapokban elért eredményeket és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett vállalásokat. Továbbra is a kifogásokat fogalmaz meg a Bizottság a korrupció elleni küzdelem kapcsán, miközben a Kormány a közelmúltban vállalta, hogy az egy ajánlattevős közbeszerzési eljárások arányát 15% alá szorítja. Az átláthatóság javítása érdekében pedig az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerének bevezetéséről döntött a közelmúltban a magyar Országgyűlés.

Sajnálatos, hogy a jelentés elkészítése során a Bizottság szintén nem vette figyelembe a magyar kormány által a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon tett vállalást, miszerint a jövőben a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben lehetőséget teremtettek a bírósági jogorvoslatnak, vagyis a végső döntést mind a nyomozás elrendeléséről, mind annak megszüntetése esetén a folytatásról, végső soron a vádemelésről a bíróság mondja ki.

A hazai médiahelyzet kapcsán a Bizottság kifogásolja a közmédia egyoldalúságát, azt azonban sajnos nem említi meg, hogy annak oka jelentős részben az ellenzék közmédiától való távolmaradása. A hazai baloldal tudatos passzivitása, a közmédiába szóló meghívásuk konzekvens elutasítása számukra egy eszköz, hogy ezt követően a nemzetközi és brüsszeli fórumokon egyoldalúsággal vádolhassák meg a hazai közmédiát. Áskálódásuk sikerrel járt: a Bizottság jogállamisági jelentése is megfogalmazza ezt a kritikát.

Sajnos az ez évi jogállamisági jelentésekben is tetten érhető a Bizottság kettős mércéje. Míg más tagállamokkal szemben jóval enyhébb kritikát fogalmaz meg az uniós testület, addig hazánk esetén már a megfogalmazott ajánlások számából is egyértelműen látszik a jóval kritikusabb, több ponton elfogult hozzáállás.

A jogállamisági jelentés kidolgozása időben egybeesett a Bizottság és hazánk között a magyar helyreállítási terv kapcsán folyó tárgyalásokkal. A tárgyalások tehát a jelentésben megfogalmazott kritikák ellenére is biztatóan haladtak előre és ez bizakodásra ad okot a tárgyalások folytatása és várható lezárása tekintetében.

A megfogalmazott kritikáktól függetlenül a magyar kormány és a Bizottság kapcsolatában a várakozások szerint további javulás várható: a két fél közötti őszinte párbeszéd középpontjában a kompromisszumhoz szükséges megoldási lehetőségek állnak majd. Mindez az ősz folyamán elvezethet a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához és a többéves pénzügyi keret partnerségi megállapodásának aláírásához.