🤜💢🤛 Devizahitel-válság balról, megoldás jobbról

A balliberális kormányzat jelentősen csökkentette 2003-ban és 2005-ben a forinthitel programok mértékét, aminek eredményeként drasztikusan erősödött a devizahitelezés Magyarországon. Az akkori kormány nem vette figyelembe az országban zajló túlfűtött hitelezési folyamatokat, ráadásul Gyurcsány Ferencék a 2006-os választás kampányát, és az azt megelőző időszakot is „végig hazudták”, ahogy arról a volt kormányfő Balatonőszödön beszámolt.

️ A 2008-as válság kirobbanását követő devizahitel katasztrófa néhány év alatt 300 ezer családot sodort a közvetlen csőd szélére, mivel tartozásaik exponenciálisan megugrottak. A baloldal képtelen volt kezelni a helyzetet, a probléma gyorsan eszkalálódott.

A Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados győzelmét követő egyik első intézkedése a devizahitelek felvételének jelentős szigorítása mellett a hitel fedezeti mutató maximalizálása volt.

Egy évvel később a kormányzat lehetővé tette a devizahitel károsultak számára a deviza alapú hitelek kedvezményes végtörlesztését, illetve árfolyamgátat vezetett be. Ennek köszönhetően 2012-re a deviza alapú jelzáloghitel károsultak 370 milliárd forint megtakarításra tettek szert, mivel 20-30 százalékkal alacsonyabb havi törlesztőrészlet kellett fizetniük.

Végül 2015-ben a kormány és az MNB együttműködésének köszönhetően sikerült kivezetni a deviza alapú hiteleket, ugyanis az akkori hitelállományt forint alapú hitelekre konvertálták át. Ennek eredményeként az adósók nincsenek többé kitéve az árfolyamváltozás kockázatának, havi törlesztőrészleteik sokkal kiszámíthatóbbá váltak.

👪 Bár az MSZP-SZDSZ kormányok hibái okozta károk sajnos a mai napig hatással vannak a társadalomra, azonban a Fidesz-KDNP előremutató szabályozása (Pl.: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató bevezetése) révén a magyar családok nincsenek kitéve egy újabb devizahitel-válságnak.

Sőt, több olyan kormányzati döntés is született az elmúlt időszakban, melyek a háborús infláció és válság negatív hatásaitól védik a lakosságot: ilyennek tekinthető a különféle árstopokra vonatkozó szabályok, az olajembargóval szembeni határozott kiállás, a hitelmoratórium vagy a rezsicsökkentés is. Ezeket az intézkedéseket a balliberális ellenzék több alkalommal támadta. Gelencsér Ferenc (Momentum elnök) szerint „a rezsicsökkentés nemlétező fogalom”, Jakab Péter (bukott Jobbik elnök) szerint „a hatósági ár olyan itt, mint halottnak a csók”. Tordai Bence pedig korábban úgy fogalmazott, hogy „rá lehet engedni a tényleges piaci árakat a lakosságra”.

Napjaink háborús inflációja és jelentős árfolyamingadozása ellenére a törlesztőrészletek továbbra is kiszámíthatóak, a kormányzati politikának hála Magyarországnak nem kell szembenéznie egy 2008-ashoz hasonló (hitel)válsággal.