Választások, vagyonnyilatkozatok: európai példákat ültet át az Országgyűlés – erről is vitáznak ma az parlamentben

Kedden zajlik az Alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatos országgyűlési vita, amelynek mentén két fontos javaslatot is megtárgyalnak a Házban: 2024-től az önkormányzati választásokat – európai példák mentén – egy napon tartanák az EP-képviselők választásával, illetve újból bevezetnék a vármegye megnevezést. Más javaslatok a frakciók és a képviselők vagyoni helyzetét érinti: a frakciófinanszírozás módosítása elejét veheti a baloldal trükközésének, nevezetesen hogy kevesebb képviselővel is több állami támogatáshoz jutnak a baloldali pártok. Emellett módosul a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszere is: itt a jelenleg is hatályos, az EP-képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályokat ültetné át a magyar törvényhozás.
A két választás időpontjának egybeesését gazdaságossági szempontok indokolják, ugyanis idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. Ennek "mintájára" zajlana a következő önkormányzati és európai parlamenti választás is '24-től, hiszen jelentős mennyiségű erőforrást lehetne megtakarítani ezzel a kisebb változtatással.
A gyakorlat Európa más országaiban sem ismeretlen, hiszen Olaszországban vagy Németországban többször is egyszerre rendezték meg az európai parlamenti és a tartományi, vagy épp az önkormányzati választásokat. Legutóbb a 2019-ben Németországban a saarland-i helyi önkormányzati választást, míg Olaszországban a tartományi választásokat tartották egyidőben az EP-voksolással. De 2009-ben egy napon tartották más jellegű szavazásokkal az EP-választásokat Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is.
A kiszámíthatóság jegyében a módosítás ráadásul két évvel a várható választás(ok) előtt történik, szemben az 1994-es baloldali-liberális jogalkotással, amikor az önkormányzati választás szabályait alig pár hónappal a voksolást megelőzően írta át a Horn-kormány. Szintén a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot erősíti a tény, hogy '24 őszéig jelenlegi mandátumaikat ugyanúgy kitöltik mind a polgármesterek, mind az önkormányzati képviselők, tehát jogaik teljes birtokában maradnak a ciklus végéig.
Az Alaptörvény-módosítás másik fontos pontja - az hatályos alkotmány szellemiségéhez illeszkedően - az ezeréves magyar államisághoz való erősebb kötődés jegyében fogant meg és Magyarország közjogi rendszerének alapegységeit érinti. A történelmi örökség és kontinuitás erősítése céljából a megyék elnevezése vármegyékre változik vissza a javaslat értelmében. A vármegye-rendszer magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma, külső hódító hatalmak ezért rombolták át az le a Habsburg-abszolutizmus és a szovjet kommunizmus időszakában. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők, és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő liberális SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott. A nemzeti oldal által tett javaslat tehát nem más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe.
A keddi napon az Alaptörvény újabb módosítása mellett megkezdődik az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomag vitája is, amely változtatás főleg a frakciófinanszírozást érinti. Ennek oka, hogy az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnek a jelenlegi baloldali képviselők az adófizetőknek, aminek oka, hogy az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alkotnak. Ennek a trükközésnek vetne véget a kormánypártok által benyújtott előterjesztés, mely révén a választási eredményeket jobban tükröző finanszírozás alakulna ki.