Megvédte a rezsicsökkentést a magyar miniszterelnök Brüsszelben

Magyar győzelemmel zárult a hét eleji rendkívüli EU-csúcs Brüsszelben. Hetek óta tartó, óriási nemzetközi ellenszélben érvényesítette a hazai érdeket Orbán Viktor ellenállva minden, az ország álláspontját felmorzsolni szándékozó törekvésnek a brüsszeli bürokrácia, és a liberális fősodratú média részéről.

Az olajembargóról folytatott, gyakran a nyilvánosság előtt zajló vita az Európai Bizottság kudarcára világít rá. Az uniós testület már akkor politikai hibát követett el, amikor a tagállami érdekek és álláspontok kellően alapos feltérképezése nélkül tett le egy, az olajembargót is magában foglaló javaslatot az asztalra. Ezzel a Bizottság megosztja, megosztotta a tagállamokat egy olyan időszakban, amikor mindennél nagyobb szükség lenne az Európai Unió egységének demonstrálására. Ezt a csorbát köszörülték ki az uniós állam- és kormányfők - élükön a magyar miniszterelnökkel - a hétfői döntéssel.

Az Európai Tanács legutóbbi döntése értelmében nem került bele az olajembargót is tartalmazó hatodik uniós szankciós csomagba a „vezetékes olaj”. Márpedig történelmi és földrajzi sajátosság, hogy hazánkba a felhasznált olaj több mint 60 százaléka ma is Oroszországból, vezetéken keresztül érkezik. A magyar álláspontot számos tagállami vezető támogatta zárt ajtók mögött, de politikai szempontból vélhetően veszélyes lett volna nyíltan vállalni a véleményüket. Csak egy legény volt talpon Brüsszelben: Orbán Viktor!

A végeredmény: sikerült megvédeni a rezsicsökkentést, hazánk tudja tartani a benzinár-stopot, megakadályoztunk egy őrült uniós tervet, mely egy gazdasági atombombával ért volna fel Magyarország számára: az olajembargó gazdasági visszaesést és emelkedő energiaárakat jelentett volna.

Ma az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a benzinár és a lakossági áram ára is. És noha az ukrán kormány hazánkba érkező olajvezeték elzárásával fenyegető nyilatkozatai egyre agresszívebbek és veszélyesebbek, Magyarországon szerencsére nincsenek ellátási problémák az energia területén.

Az uniós őrület azonban úgy tűnik, folytatódni fog. A csúcs után felerősödtek a gázembargót követelő nyilatkozatok is. Az érzelmektől érthető módon átitatott orosz-ukrán háborúban is szükség van azonban a mérsékelt, békepárti hangokra, a reálpolitikusi megközelítésre. Jól példázza ezt a davosi fórum két megnyilatkozása: Kissinger volt amerikai külügyminiszter a békekötés mellett tette le voksát, míg Soros György háborúra uszító, nyerészkedő kijelentéseket tett.

A magyar álláspont továbbra is egyértelmű: ebbe a háborúba nekünk nem szabad belekeverednünk!