Újabb hatáskörelvonási kísérlet Brüsszel részéről

Falazna az Európai Parlament a Soros-féle politikai NGO-knak

Az Európai Parlament újfent bele kíván szólni a tagállamok belső ügyeibe. Ezúttal a civil szféra és a nem-kormányzati szervezetek szabályozása terén alkotna a tagállamok számára kötelező szabályokat. A vonatkozó jelentésről a héten tárgyal és szavaz az EP.

A tervezet szerzője a német zöldpárti Szergej Lagodinsky, a magyar kormány ismert kritikusa. Ő az a politikus, aki mihamarabb szerette volna, ha elítélik hazánkat a jogállamisági vitában, ezért kezdeményezte, hogy az EP perelje be a Bizottságot a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának késlekedése miatt.

A mostani kezdeményezést a jelentéstevő saját bevallása szerint a magyar civiltörvény kapcsán hozott 2020-as uniós bírósági ítélet ihlette, melyben a Bíróság elmarasztalta hazánkat a politikai NGO-k külföldi finanszírozásának tilalma miatt. Az ítélettel a Bíróság, és a mostani javaslattal a német politikus is egyértelműen a nyílt társadalom hálózatához tartozó, a tagállami politikai folyamatokba beavatkozó NGO-k mellett foglalt állást.

A jogszabályi javaslat értelmében egy új brüsszeli intézményt hoznának létre, melynek beleszólása lenne a civil szervezetek tagállami szintű finanszírozásába is. A Parlament uniós szinten szabályozná azt is, hogy a civil szervezetek milyen esetekben kaphatnának közhasznú státuszt. Ezek a törekvések egy újabb lépést jelentenek a föderalista, Brüsszelből szabályozott és irányított EU kialakításának irányába.

A javaslat szerint a politikai NGO-k nemzeti szabályozása nem követelhet meg túlzott transzparenciát, különösen, ami azok finanszírozását illeti. Brüsszelben azt szeretnék, ha ezen szervezetek pénzügyi bevételei és azok elköltése bizalmas információnak minősülne a jövőben. Képmutató javaslat ez egy olyan intézménytől, amely számtalanszor kritizálta már a tagállamokat, köztük hazánkat, az átláthatóság vélt hiánya miatt. Valószínűsíthető, hogy a javaslat célja éppen a nyílt társadalom politikai NGO-i finanszírozási forrásainak az elrejtése.

A transzparenciára vonatkozó előírásokat az uniós intézmények sem tartják be: az Európai Számvevőszék becslései szerint a Bizottság az EU költségvetésének 1,7 %-át és az uniós fejlesztési alapok 6,8 %-át civil szervezeteken keresztül hajtja végre, melyekre eurómilliárdokat fordít. 2018. évi jelentésében a Számvevőszék számon kérte a Bizottságon az átláthatóság hiányát a civilek által kezelt uniós források vonatkozásában, éppen amiatt, hogy az intézmény nem megfelelően követte nyomon e szervezetek működését az uniós programok végrehajtása tekintetében.