Lebukott az Európai Bizottság: a gyermekvédelmi törvény miatt tartják vissza a hazánknak járó forrásokat

Kibújt a szög a zsákból: az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja elszólta magát és beismerte, hogy az uniós testület a magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt tartja vissza a hazánknak járó uniós forrásokat.

Emlékezetes: a koronavírus-válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó Helyreállítási Alap magyar tervét tavaly nyár óta nem fogadja el Brüsszel, noha hazánk elsőként nyújtotta be az erre vonatkozó tervet az uniós szervnek. Ezáltal a magyar vállalkozások, a magyar munkavállalók és családok zsebéből veszi ki a pénzt a Bizottság.

Mindeddig mindenféle alaptalan jogállamisági vádaskodásra hivatkozva késleltette a terv elfogadását az uniós testület, most azonban Paolo Gentiloni olasz biztos nyilvánvalóvá tette, hogy „oktatási diszkrimináció" miatt szabotálja a folyamatot Brüsszel. Szó sincs itt a gazdasági károk mérséklésének szándékáról: a brüsszeli ideológiai receptet elutasító tagállamok, így Magyarország megbüntetésének szándékáról szól ez a vita.

De mit is jelent az „oktatási diszkrimináció"? Brüsszel nehezményezi, hogy Magyarország nem engedi be az LMBTQ-lobbi „oktatóit", propagandistáit a magyar óvodákba és iskolákba. A magyar kormány vallja: kizárólag a szülők dolga gyermekeik szexuális nevelésének a kérdése, a brüsszeli bürokrácia és az azzal szövetséges genderlobbi politikai NGO-i nem szólhatnak abba bele. Ezt egyébként az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk (3)-as pontja is megerősíti: "a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban."

Ez a konfliktus ráadásul szuverenitáskérdést is magában foglal: a brüsszeli intézményeknek nincsen joga meghatározni, hogy mi folyik a magyar iskolákban és a magyar családokban. Az oktatási-nevelési és a családpolitikai kérdések kizárólagos tagállami hatáskörök.

Az uniós források blokkolása a hazai választási kampány időszakában nyílt beavatkozást jelent az országgyűlési választásokba. Brüsszel egyértelműen a baloldali ellenzék hatalomra jutásában érdekelt, mert annak politikusai a magyar nemzeti érdekek helyett feltétel nélkül kiszolgálnák az uniós, föderalista érdekeket.
Április 3-án nem csak az új országgyűlés összetételéről döntünk, hanem arról is, szeretnénk-e az LMBTQ-lobbi propagandistáit beengedni a magyar iskolákba.

NEM ENGEDJÜK!
ÁPRILIS 3.-GYERMEKVÉDELEM IGEN!GENDERIDEOLÓGIA NEM!