🤝 A Bizottság végre elfogadta Magyarország nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely 5,8 milliárd euró folyósítása előtt nyithatja meg az utat.

️ A hazánkkal szemben áprilisban, az országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági kondicionalitás eljárás egy újabb állomásához érkeztünk, ugyanis a Bizottság döntött a 17 pontos magyar intézkedéscsomag kiértékeléséről és megtette javaslatát a Tanács végrehajtási határozatára - tájékoztatott Kovács Attila, európai uniós kutatási igazgatónk.

A biztosok kollégiuma 2022. szeptember 18-án mintegy 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztést helyezett kilátásba, amelyet a magyar kormány által 2022. november 19-ig megtett, az unió pénzügyi érdekeit szolgáló intézkedések újbóli értékelése alapján ismét megerősített. Ez a hazánknak a 2021-2027-es időszakban járó uniós felzárkóztatási források harmada. Amennyiben a Magyarországnak járó agrár-vidékfejlesztési és helyreállítási forrásokat is beleszámoljuk, úgy ez az összeg a teljes magyar pénzügyi boríték kevesebb mint 20 százaléka.

👏 A 7,5 milliárd eurós felfüggesztés mellett azonban november 30-án a Bizottság végre elfogadta Magyarország nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely 5,8 milliárd euró folyósítása előtt nyithatja meg az utat. Az Európai Parlament folyamatos és kitartó aknamunkájának ellenére, azt mindenképpen sikerként könyvelhetjük el, hogy a Bizottság javasolja a magyar helyreállítási terv elfogadását, különben elveszne a Magyarországnak járó pénzek 65 százaléka.

🤝 A bizottsági döntés annak a bizonyítéka, hogy szakmai-jogi szinten nem maradt fenn vitás kérdés az uniós tisztségviselők és a magyar kormány képviselői között. A magyar parlament szeptember vége óta megállás nélkül dolgozik. Minden jogalkotási javaslatot, az azt követő módosításokat szövegről-szövegre egyeztette az Európai Bizottsággal. A megállapodás érdekében a magyar kormány jelentős vállalásokat tett, és kompromisszumkészséget mutatott az elmúlt hónapokban. Ma nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság pozitívan értékelte a kormány eddigi lépéseit.

A Bizottság döntése mögött azonban nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását a szankciós politika miatt. A szankciópárti európai baloldal az EP-ben mindent megtett az elmúlt időszakban, hogy megakadályozza a Bizottság és Magyarország közötti megegyezést. Céljuk a politikai megosztottság kiélezése volt. Ez különösen veszélyes és felelőtlen egy olyan időszakban, amikor az orosz-ukrán háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne az EU egységére. Sajnos az EP aknamunkájának köszönhetően a jogállamiságról, az unió pénzügyi érdekeiről szóló vita politikai-ideológiai síkra terelődött. Az EP és annak szankciópárti hazai baloldali ellenzéki képviselői miatt késni fognak az uniós források, amelyek többek között a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének finanszírozására is szolgálnának.

🫵 Ma már nyilvánvaló, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika többet árt az EU-nak, mint Oroszországnak. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, a háborús infláció jelentős terhet ró az európai családokra és vállalkozásokra. Mindezért az EP okolható, mely még a mostani válságidőszakban is a valós megoldások megfogalmazása helyett ideológiai, jogállamisági kérdésekkel foglalkozik. A mai döntés azonban bizakodásra ad okot azt illetően, hogy végül győz a józan ész, és az EP áskálódása ellenére végül kompromisszummal zárulnak a Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások.

További sikerként könyvelhető el, hogy a Bizottság 2022. november 7-én elfogadta a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agrárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.