Százezreket spóroltak a benzinárstoppal a magyar családok 1 év alatt️Részletek ️
Újra Magyarország ellen szólalt fel az Európai Parlament szankciópárti baloldala
Turbófokozatba kapcsolt az Európai Parlament. Az EP képviselői októberben arra buzdították az Európai Bizottságot, hogy ne állapodjon meg Magyarországgal és fagyassza be a hazánknak járó uniós pénzeket. November 17-én a szélsőséges baloldaliak egy csoportja sajtótájékoztató során is folytatták a hazánk elleni uszítást: itt kifejtették, hogy szerintük a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelőek és erőteljesen kritizálták a Bizottság munkáját, gyakorlatilag megzsarolták az európai Bizottság vezetését. A tények továbbra sem zavarják őket, és csak azokat a hazugságokat szajkózzák, amiket a Soros-szervezetek „tanulmányaiban“ eléjük tesznek; a héten a politikai nyomásgyakorlás újabb állomásához érkeztünk el.
Az Európai Parlament hétfői plenáris ülésének kiemelt témája ismét a Bizottság és a magyar kormány közötti, a feltételrendszerről szóló rendelettel és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervvel kapcsolatos tárgyalások jelenlegi állása volt. A megállapodások küszöbén az Európai Parlament újabb és újabb akadályokat akar gördíteni Magyarország és a Bizottság megállapodásának útjába, és befolyásolni akarja az Európai Bizottság értékelését a magyar intézkedések hatékonyságáról.
️ Az Európai Parlament szélsőbaloldali képviselői szét akarják verni az Uniót
Az EP baloldali többsége a szankciópárti magyar baloldal aktív közreműködésével rengeteg energiát fektet abba, hogy a Magyarországgal szemben folytatott politikai hidegháború eljusson a végkifejlethez és megfosszák az országot − és ezáltal a magyar embereket − a nekik járó uniós forrásoktól. Céljuk, hogy ha kell, akár hazug rágalmakkal és csúsztatásokkal is, de kiélezzék a politikai megosztottságot az Unión belül, amely különösen káros és felelőtlen egy olyan időszakban, amikor a legnagyobb szükség lenne az összefogásra, az EU egységére.
A baloldal szemét szúrja az, hogy konstruktív szakmai párbeszéd zajlik a Bizottság és a magyar kormány között, amelynek során Magyarország megmutatta, hogy kompromisszumkész és elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek megvédése mellett. A magyar országgyűlés szeptember óta minden erejével a megállapodáson dolgozik: ezt bizonyítja az is, hogy Magyarország az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalását a kitűzött határidőkön belül teljesítette, november 19-én pedig megkezdte működését az EU-s források védelme érdekében felállított Integritás Hatóság. Ezzel a magyar kormány eleget tett az általa tett vállalásoknak.
Az Európai Parlamentben baloldali szélsőségesek cirkuszolnak
Az EP képviselők szerint azonban a 17 intézkedés végrehajtása nem elegendő ahhoz, hogy megszűnjenek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok. A november 17-én sajtótájékoztatót tartó szélsőséges baloldaliak, név szerint Daniel Freund, Moritz Körner, Eider Gardiazabal Rubial és a Petri Sarvamaa is újfent felszólaltak Magyarorszá ellen.
Sarvamaa szerinte nem az kérdés, hogy a 17 vállalást teljesítette-e Magyarország, az igazi kérdés az, hogy továbbra is fennáll-e annak a kockázata, hogy az EU költségvetésének tisztességes felhasználására veszély leselkedik. Freund szerint eljött az igazság pillanata, hogy elfogadják-e az első európai autokráciát és a korrupciót vagy megakadályozzák azt, ezért a forrásokat be kell fagyasztani. A jól ismert Gwendoline Delbos-Corfield is becsmérelte a magyar kormány által megtett intézkedéseket és ismételten hazánk ellen uszított. Körner újra elmondta, hogy amennyiben a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat, akkor Ursula von der Leyen személyes felelőssége merül fel abban, hogy Magyarország egy korrupt állam, vagyis tulajdonképpen megzsarolta a Bizottságot és annak vezetőjét.
A szankciópárti dollárbaloldalt képviselő Cseh Katalin ismét a folyamat aktív résztvevője, aki az EP által csütörtökön megszavazandó határozat társ-előterjesztője. Szerinte a reformok lépések a jó irányba, de nem elégségesek. A magyar baloldal, Molnár Csabától - aki szerint szemfényvesztés a 17 intézkedés -, Ujhelyi Istvánon át Cseh Katalinig tehát továbbra is mindent megtesz azért, hogy Magyarországot rossz színben tüntesse fel, mindezt azért, mert már a negyedik, egymást követő parlamenti választáson a magyar polgárok világosan kifejezték, hogy nem kérnek a baloldalból.
🤝🇭🇺 Magyarországnak nem csak baloldali ellenségei, barátai is vannak
Voltak azonban józanul gondolkodó képviselők, például Patryk Jaki, aki megjegyezte, hogy más országokban sokkal rosszabb a helyzet, mégis Magyarországot állítják pellengérre. Szerinte az nem demokrácia az, ha a magyar választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyják. Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő elmondta, hogy a magyar kormány az elvárásoknak megfelelően járt el, az intézményi változtatások, eljárások megtörténtek. Deutsch Tamás pedig kiemelte, hogy ez már 11. magyar vita a ciklusban, ahol Magyarországot gyalázzák. Deutsch szerint az EP kétségbeesett és vagdalkozik, mert minden jel arra mutat, hogy a Magyarország elleni politikai háborút elveszíti a baloldal, ezért támadják és fenyegetik most a Bizottságot, hogy ne merjen megállapodni Magyarországgal. Hidvéghi Balázs felszólalásában kifejezte, hogy a vitát kezdeményezők soha nem a jogállamiságért aggódtak és minden vád, amivel Magyarországot támadják csupán ócska hazugságok és ők maguk azok, akik semmibe veszik az emberek akaratát és lábbal tiporják az európai együttműködés alapjait.
Elfogadhatatlan, hogy miközben a tagállamok olyan súlyos problémákkal kénytelenek szembenézni, mint az energiaválság, az elhibázott brüsszeli szankciók okozta, rekordokat döntő infláció, a drasztikus áremelkedések, a háborús gazdasági helyzetben a valódi problémák megoldása helyett még mindig Magyarország megbüntetésén fáradozik a szélsőséges baloldal az Európai Parlamentben.
Az EP véleménye - bárhogyan is zsarolják egyes szélsőséges baloldali képviselők a teljes intézményrendszert -, jogi kötőerővel nem bír, a forrásokról döntő uniós intézményeknek nem kötelező figyelembe venniük azt. Ezért sérelmezik a szélsőbaloldaliak, hogy az EP-nek nincs jogköre arra, hogy értékelje egy tagállam vállalásainak teljesítését és nem az EP dönt a forrásokról.
A magyar álláspont egyértelmű: reméljük, hogy az Európai Bizottság a tények alapján értékeli a magyar vállalásokat és nem enged a szélsőséges, magyarellenes politikai zsarolásnak. Magyarország és a magyar emberek számára az az előnyös, ha a Bizottság pozitív javaslatot továbbít a Tanács részére, így hazánk remélhetőleg minél előbb hozzájuthat az uniós forrásokhoz, amely hozzájárul többek között a pedagógusbérek rendezéséhez, az oktatási rendszer fejlesztéséhez is.
️ Magyarországnak járnak ezek a források, és hazánknak joga van megvédeni a saját érdekeit!