🦠2021 mozgalmas év volt az Európai Unióban. A 2020-ban kirobbant koronavírus-válság és annak kezelésére tett uniós kísérletek, az egészségügyi hatások mellett a válság szociális és gazdasági következményei, uniós intézmények késedelmes és több ponton hibás válságkezelése meghatározták az európai politikai napirendet az idei évben.

🏳️‍A koronavírus-válság mellett fontos, magyar szempontból is kiemelt jelentőségű kérdések voltak 2021-ben a jogállamisággal, migrációval és a gender-ügyekkel kapcsolatos uniós viták.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament folytatta a Magyarországgal szembeni politikai és kommunikációs támadásokat a „jogállamiság” égisze alatt. Ebbe a hazánkkal szembeni eljárásba szállt be idén az Európai Unió Bírósága, mely az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő, úgynevezett "jogállamisági klauzula" ügyében gyorsított eljárással, még a jövő tavaszi hazai választások előtt fog döntést hozni.

A jogállamiság kapcsán megfogalmazott – alaptalan – uniós kifogások, valamint a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt az Európai Bizottság mindezidáig nem fogadta el hazánk Helyreállítási Tervét, mely példátlan politikai nyomásgyakorlás és a jövő évi választásokba való közvetett beavatkozási eszköz hazánkkal és a magyar kormánnyal szemben.

A migráció kapcsán az afganisztáni helyzet, valamint a lengyel-fehérorosz határon kialakult válság ismét rámutatott: erős uniós külső határvédelem nélkül nem létezhet sikeres migrációs politika. 2021-ben világossá vált, hogy Brüsszel továbbra sem kíván segítséget nyújtani az unió külső határait védő tagállamoknak, így hazánknak sem. Noha némi hangsúlyeltolódás tapasztalható az uniós vezetők nyilatkozataiban, a brüsszeli intézmények álláspontja változatlan: az illegális migránsok beengedését és a tagállamok közötti elosztását támogatják.

Gender és LMBTQ-ügyekben is szintet lépett a progresszív-baloldali nyomulás az Európai Unióban, ráadásul az idei évben egyértelművé vált, hogy a brüsszeli intézmények bele kívánnak szólni a tagállami oktatás- és családpolitikába is.

A fenti kérdésekben hazánk és az uniós intézmények között meglévő markáns vélemény- és ideológiai különbségek teljesen nyilvánvalóvá váltak 2021-ben. Az ideológiai küzdelem terepe leginkább az Európai Parlament volt. Az Európai Néppárt balra tolódása miatt idén márciusban a Fidesz hátat fordított az EPP-nek ,és a magyar kormánypárt belekezdett egy, a konzervatív értékeket hitelesen képviselő európai pártszövetség kialakításába.

Az ideológiai vita másik terepe az idei év májusában elindult Európa Jövőjéről Szóló Konferencia, melynek fő kérdése, hogy egy föderalista, a brüsszeli intézmények hatalmán alapuló, vagy egy szuverenista, erős tagállami vezetők által irányított Európai Unióban éljünk a jövőben.

2022 első felének fő uniós eseményeit az új német kormány első hónapjai, valamint a jövő év tavaszán esedékes francia választások határozzák meg. Mindez egybeesik az év első felében a Tanács francia elnökségével. A jövő év első hónapjaiban várhatók beavatkozási kísérletek a magyarországi választásokba az Európai Unió, az uniós intézmények részéről. Ebbe a sorba illeszkedik a Helyreállítási Alap elfogadásának késleltetése az Európai Bizottság részéről, az jogállamisági klauzuláról hozott döntés az Európai Unió Bíróságának részéről, valamint az Európai Parlament különféle politikai akciói hazánkkal szemben.

Elemzés👉: https://alapjogokert.hu/2021/12/16/az-alapjogokert-kozpont-evertekeloje/