Szikra Levente, elemzőnk gondolatai a holnap kezdődő amerikai félidős választásokról

TÉRKÉPEN MUTATOM, MELYEK LESZNEK A LEGIZGALMASABB KÜZDELMEK A HOLNAPI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOKON

Holnap fontos nap lesz az Amerikai Egyesült Államokban: a félidős választások napja. Minden elnöki ciklus közepén szavaznak az amerikai választópolgárok a kétkamarás Kongresszus teljes alsóházáról (Képviselőház), és a felsőház (Szenátus) egyharmadáról. Ezen kívül számos államban kormányzóválasztást és egyes helyeken népszavazást is tartanak.

A választások várható eredményéről számtalan elemzés született már. Lényegében konszenzus van arról, hogy a Képviselőházban a republikánusok visszaszerzik a 2018-ban elvesztett többségüket. Az izgalmasabb és szorosabb küzdelem azonban a Szenátus többségének megszerzéséért fog zajlani.

A Szenátusban jelenleg a 100 tagból 50 demokrata, 50 republikánus, azaz döntetlen az állás. Az alelnök, Kamala Harris azonban az Alkotmány alapján hivatalából adódóan a Szenátus elnöke, és szavazategyenlőség esetén az ő szavazata a döntő. Emiatt a gyakorlatban demokrata többségű a Szenátus is. Ez magyarázza azt is, hogy míg a republikánusoknak legalább 51 helyre van szükségük a többséghez, a demokraták számára a jelenlegi állapot fennmaradása is elég.

A két kamara közül a Szenátus a fontosabb. Ennek több oka is van, a legjelentősebb az, hogy az elnök személyi kinevezéseinek meghatározó részét (pl. miniszterek, nagykövetek, a Legfelső Bíróság tagjai) jóvá kell hagynia a felsőháznak, a Képviselőháznak ugyanakkor ebben nincs szerepe. A törvényalkotásban viszont egyenrangú a két ház, csak akkor születhet meg egy törvény, ha azt mindkét kamara elfogadta.

🟣 A szenátusi többség 5 szoros meccsen fog múlni, ezeket lila szín jelöli a térképen: Arizona, Georgia, Nevada, New Hamphsire és Pennsylvania. Ebben az öt államban olyan szoros versenyt mérnek a kutatások, hogy bármelyik jelölt győzelmet arathat. Ha a többi államban bejön a papírforma, akkor az 51 fős republikánus többséghez ebből az 5-ből legalább 2 helyen szükséges jobboldali győzelem, a demokraták pedig akkor tudják megőrizni többségüket, ha ebből az 5-ből legalább 4 helyen győznek. Aki tehát érdeklődik az eredmények iránt, annak elsősorban erre az 5 versenyre kell figyelnie.

A térképen pirossal jelölt államokban valószínűbb a republikánus győzelem, a kék színű államokban pedig a demokraták a fő esélyesek. Fontos, hogy mindez a papírformát mutatja, de bármikor előfordulhat meglepetés is. Észak-Karolina és Wisconsin például szintén szoros küzdelmet ígér, de mindkét államban a republikánus jelölt vezet, ezért jelöltem pirossal ezeket is. A pirossal vagy kékkel jelölt államokban ugyanakkor nagy meglepetés lenne, ha nem a jelzett színű jelölt nyerne.

Izgalmas lesz tehát a holnapi nap. Ha a republikánusok mindkét házban többséget tudnak szerezni, azzal jelentősen megnehezítik majd Joe Biden elnökségének második felét.

El tudsz képzelni egy magyarellenes gazdasági minisztert a kormányban?

Gyurcsányék igen, Dávid Ferencnek hívják!

25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentességének eltörlése, személyi…

A Financial Times szerint a 200 milliárd dollárt is meghaladja a legnagyobb amerikai olaj- és gázipari cégek második és harmadik negyedéves nettó bevétele. Ebből rekord is lehet.

Eközben Európa a…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média