Az EU mára már nem jogállam és nem demokrácia, sokkal inkább ideológiai autokrácia. Ezen változtatni kell!
️ Szikra Levente, elemzőnk gondolatai a holnap kezdődő amerikai félidős választásokról
TÉRKÉPEN MUTATOM, MELYEK LESZNEK A LEGIZGALMASABB KÜZDELMEK A HOLNAPI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOKON
️ Holnap fontos nap lesz az Amerikai Egyesült Államokban: a félidős választások napja. Minden elnöki ciklus közepén szavaznak az amerikai választópolgárok a kétkamarás Kongresszus teljes alsóházáról (Képviselőház), és a felsőház (Szenátus) egyharmadáról. Ezen kívül számos államban kormányzóválasztást és egyes helyeken népszavazást is tartanak.
A választások várható eredményéről számtalan elemzés született már. Lényegében konszenzus van arról, hogy a Képviselőházban a republikánusok visszaszerzik a 2018-ban elvesztett többségüket. Az izgalmasabb és szorosabb küzdelem azonban a Szenátus többségének megszerzéséért fog zajlani.
A Szenátusban jelenleg a 100 tagból 50 demokrata, 50 republikánus, azaz döntetlen az állás. Az alelnök, Kamala Harris azonban az Alkotmány alapján hivatalából adódóan a Szenátus elnöke, és szavazategyenlőség esetén az ő szavazata a döntő. Emiatt a gyakorlatban demokrata többségű a Szenátus is. Ez magyarázza azt is, hogy míg a republikánusoknak legalább 51 helyre van szükségük a többséghez, a demokraták számára a jelenlegi állapot fennmaradása is elég.
A két kamara közül a Szenátus a fontosabb. Ennek több oka is van, a legjelentősebb az, hogy az elnök személyi kinevezéseinek meghatározó részét (pl. miniszterek, nagykövetek, a Legfelső Bíróság tagjai) jóvá kell hagynia a felsőháznak, a Képviselőháznak ugyanakkor ebben nincs szerepe. A törvényalkotásban viszont egyenrangú a két ház, csak akkor születhet meg egy törvény, ha azt mindkét kamara elfogadta.
🟣 A szenátusi többség 5 szoros meccsen fog múlni, ezeket lila szín jelöli a térképen: Arizona, Georgia, Nevada, New Hamphsire és Pennsylvania. Ebben az öt államban olyan szoros versenyt mérnek a kutatások, hogy bármelyik jelölt győzelmet arathat. Ha a többi államban bejön a papírforma, akkor az 51 fős republikánus többséghez ebből az 5-ből legalább 2 helyen szükséges jobboldali győzelem, a demokraták pedig akkor tudják megőrizni többségüket, ha ebből az 5-ből legalább 4 helyen győznek. Aki tehát érdeklődik az eredmények iránt, annak elsősorban erre az 5 versenyre kell figyelnie.
A térképen pirossal jelölt államokban valószínűbb a republikánus győzelem, a kék színű államokban pedig a demokraták a fő esélyesek. Fontos, hogy mindez a papírformát mutatja, de bármikor előfordulhat meglepetés is. Észak-Karolina és Wisconsin például szintén szoros küzdelmet ígér, de mindkét államban a republikánus jelölt vezet, ezért jelöltem pirossal ezeket is. A pirossal vagy kékkel jelölt államokban ugyanakkor nagy meglepetés lenne, ha nem a jelzett színű jelölt nyerne.
Izgalmas lesz tehát a holnapi nap. Ha a republikánusok mindkét házban többséget tudnak szerezni, azzal jelentősen megnehezítik majd Joe Biden elnökségének második felét.