Erősödő migrációs nyomás az EU külső határain: ki fizeti a révészt?

️Magyarország mindezidáig több mint 500 milliárd Forintot költött a bevándorlókkal szembeni védekezésre. Ebből az Európai Unió csak 20 millió eurót, azaz 6,6 milliárd forintot térít meg a felmerülő magyar költségekből, ami csupán 1%-a a teljes összegnek.

️2015 óta manapság szembesül a legerősebb migrációs nyomással az Európai Unió. Az afganisztáni helyzet az EU déli határain – így a magyar-szerb határon is – növelte a migránsok számát, emellett a Fehéroroszországgal határos uniós tagállamokból – Lengyelország, Litvánia, Lettország – naponta érkeznek hírek a migránsok erőszakos betörési kísérleteiről. Nem csoda, hogy számos tagállam jelentette be az elmúlt hetekben, hogy határvédelmi kerítésekkel, mint az egyetlen hatékony eszközzel igyekszik elejét venni az illegális határátlépéseknek.

Miközben az Unió külső határain elhelyezkedő tagállamok a migránsokkal szembeni védekezéssel, a határok megvédésével vannak elfoglalva, addig Brüsszelben továbbra is a migránsok beengedésében és a tagállamok közötti kötelező elosztásában gondolkodnak. Ez derült ki a Bizottság tavaly nyilvánosságra hozott migrációs tervéből, és válik nyilvánvalóvá nap mint nap az uniós vezetők megnyilatkozásaiból. Az uniós intézmények a nyílt határok, a nyílt társadalom védelmében ideológiai okokból elzárkóznak attól, hogy elismerjék: a kerítés, mint védelmi eszköz működik és megóvja az Európai Uniót az illegális migránsoktól.

A védekezés azonban költséges dolog, melynek terheit az EU külső határait védő tagállamoknak – így hazánknak is – saját költségvetéséből, saját állampolgárai adóforintjaiból kellett előteremtenie. Emiatt a közelmúltban 12 uniós tagállam, köztük hazánk a felmerülő költségek megtérítését kérte az Európai Bizottsághoz intézett levelében.

Ma már nyilvánvaló, hogy hazánk 2015-ös határozott fellépése, a magyar határkerítés kiépítése azóta pozitív példaként szolgál számos más tagállam részére.

De számíthatnak-e ezen tagállamok a brüsszeli segítségre? Megtéríti-e valaha az Európai Bizottság az illegális migrációval szembeni védekezés költségeit? Mi áll annak hátterében, hogy az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber is megváltoztatta véleményét a kerítés, és a védekezés költségei megtérítése kapcsán?

Az Alapjogokért Központ workshopján ezekre a kérdésekre keressük a választ, és azt elemezzük, hogy mit tesz az Európai Bizottság és más uniós intézmények a migrációval szembeni védekezés terén, valamint mennyibe kerül az uniós polgároknak az illegális bevándorlók megállítása.