Két hónappal az amerikai félidős választások előtt már látszik, hol dőlhet el a kongresszusi erőviszonyok sorsa – a végkimenetel azonban korántsem lefutott.

November 3-án a képviselőház mind a 435 helyéről, a szenátusi mandátumok harmadáról és 36 állam kormányzói tisztségéről szavaznak az Egyesült Államokban. Jelenleg a demokraták állnak kedvezőbb helyzetben: országosan mintegy 6 százalékpontos előnyük van, miközben Donald Trump elnök támogatottsága augusztus végén csupán 36 százalék körül állt.

A képviselőházban a demokraták számítanak esélyesnek, a szenátusban viszont jóval szorosabb a verseny: hat billegő államban dőlhet el, melyik párt kerül többségbe. A két legfontosabb tényező az újrarajzolt választókerületi térkép, amely összességében a republikánusoknak kedvez, illetve az immár több mint fél éve tartó iráni háború, amely a megélhetési költségeket is a kampány középpontjába helyezte: a benzin ára nagyjából egy dollárral magasabb gallononként, mint egy évvel korábban.

Ezek a kulcskérdések meghatározhatják, hogy kialakul-e egy megosztott kongresszus, ami a következő két évben komoly belpolitikai következményekkel járhat. A részletes háttérért érdemes elolvasni a teljes elemzést a kommentek között.