Kevesebb forrás, alacsonyabb vállalások, gyengébb számonkérhetőség – mit hozott az új magyar helyreállítási terv?

Az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében összehasonlítottuk a 2023-ban jóváhagyott, Orbán-kormány által benyújtott helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) tervet a 2026 júliusában elfogadott új magyar tervvel.

Az eredmény több területen is jelentős visszalépést mutat.

A korábbi, 10,4 milliárd eurós pénzügyi keret mintegy 10 milliárd euróra csökkent, de nem pusztán a rendelkezésre álló összeg változott. A 2023-as terv számos esetben konkrét, számszerű és közvetlenül ellenőrizhető eredményekhez kötötte az uniós források felhasználását. Az új terv ezzel szemben több helyen intézményi reformokra, tőkejuttatásokra és forrásátadási mérföldkövekre helyezi a hangsúlyt.

Néhány beszédes példa:

A felzárkózó települések programjából eltűnt az 1600 szociális lakás felújítására és 400 új lakás megépítésére vonatkozó vállalás.

Az egészségügyi komponens kerete mintegy 1,306 milliárd euróról 478,22 millió euróra csökkent, miközben az 1,5 millió idős ember számára tervezett távfelügyeleti program sem maradt meg önálló intézkedésként.

A tervezett zéró emissziós autóbuszok száma 300-ról 187-re csökkent, a korábbi HÉV-fejlesztési csomag pedig már nem jelenik meg az új tervben.

A villamosenergia-hálózat megújulóenergia-befogadási célja 3609 MW-ról 2781 MW-ra, a támogatott napelemes háztartások száma pedig 30 974-ről 20 000-re mérséklődött.

️ A vízgazdálkodási és körforgásos gazdasági területek korábbi, együttesen mintegy **98 millió eurós kerete 19,67 millió euróra** szűkült.

Az összehasonlítás ugyanakkor azt is megmutatja, hogy nem minden területen történt visszalépés: a demográfia, a köznevelés és a munkaerő-fejlesztés esetében inkább átrendeződés és folytonosság figyelhető meg, míg egyes kormányzási és átláthatósági vállalások szigorodtak.

A mérleg azonban egyértelmű: a 2026-os terv egyszerűbb és rugalmasabb végrehajtást tesz lehetővé, ennek ára viszont több kulcsterületen a korábbi, konkrét és közvetlenül mérhető vállalások visszavágása.

A kérdés tehát nem csupán az, hogy mennyi uniós forrás áll rendelkezésre, hanem az is: milyen kézzelfogható eredményt kell felmutatni érte.

👉 Olvassa el a teljes elemzést honlapunkon, link kommentben!